Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - TÓTH CSABA, a fogyasztóvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. KUPCSOK LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
207 legsebezhetőbb országa. Fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségletünk közel kétharmadát, ezen belül a földgázszükségletünk négyötöde orosz importból származik, onnan vásároljuk. A nemzeti energiastratégia célrendszerének öt eszköze lesz: az energiatakarékossá g, a hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, valamint az európai energiapiachoz való kapcsolódás. Emellett egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról sem, a méltányos áron beszerzett földgázra továbbra is fontos szerep vár, míg a hazai szén- és lignitvagyon a magyar energetika stratégiai tartalékát adja. Ez azt is jelenti, hogy a magyar szén- és lignitvagyon krízishelyzeti tartalék is egyben egy nem várt földgázárrobbanás vagy rendszerszintű üzemzavarok esetén. Alapigazság, hogy a nem elhasznált energia a legbiztonságosabb, a legolcsóbb és a legkörnyezetkímélőbb is egyben. Ebből kiindulva az ellátásbiztonság növelésének legh atékonyabb és legeredményesebb eszköze a fogyasztás csökkentése az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításán keresztül. További eszközünk a hazai gazdasági és környezeti adottságokkal arányos és megújuló energiahasználat. Az energiastratégia a datai alapján a megújuló energia aránya a primer energiaigény tekintetében a mai 7 százalékról 20 százalék körüli értékre emelkedik 2030ig. Az energiafüggetlenség és egyben a hazai klímavédelem következő fontos eszköze az atomenergia. A biztonságos működé s folyamatos ellenőrzése mellett a Paksi Atomerőmű megkerülhetetlen eleme a hazai villamosenergiarendszernek. A készülő stratégiai dokumentumok ezért a következő évtizedekben is számolnak az atomenergia jelenlegihez hasonló részesedésével. A paksi nukleár is kapacitások hosszú távú megőrzésének két fő indoka van: a hazai villamosenergiaigények növekedése, a magyar gazdaság dekarbonizációs pályára állításának igénye. Az egységes európai gázpiachoz való csatlakozás negyedik eszközként lehetővé teheti a minde nkori legelőnyösebb földgázvásárlási opció választását. Jelenleg Magyarország az EUban a második legdrágább gázellátási szerződéssel rendelkezik, ezért célunk, hogy a 2015. év végén lejáró EFTGazprom szerződést mind a mennyiségek, mind az árak tekintetéb en a lehető legelőnyösebb feltételekkel újítsuk meg. A kétpólusú mezőgazdaság létrehozásának lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi a piaci igények szerinti flexibilis váltást az élelmezési, il letve az energetikai célú gazdálkodás között. Hazánk energiaellátását tehát mindenképpen egy biztonságosan előre kalkulálható és megfizethető áron beszerezhető energiahordozóra vagy energiahordozómixre kell alapozni, ezért ellátásbiztonsági megfontolásból indokolt a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát felhasználásának újragondolása. A stratégiaalkotási folyamat kezdettől fogva az energetikában érdekelt piaci szereplőkkel, a társadalmi, civil és szakmai szervezetekkel való párbeszédre épült. A dialóg us részeként stratégiai környezeti vizsgálat is készült az energiastratégia véglegesítésével párhuzamosan. A vizsgálat ajánlásai és a 30 napos társadalmi vita eredményeként beérkezett több mint hatvan javaslat konklúziója segítségével azonosítani tudtuk az energiastratégia azon pontjait, amelyek módosítása tovább növelheti az anyag szakmai és társadalmi elfogadottságát. A társadalmi vita eredményeként többek közt beillesztésre került egy primer energiaigény csökkentésén alapuló zöldforgatókönyv, az agroüzem anyagok hazai előállítása tekintetében a fenntarthatósági kritériumok nagyobb hangsúlyt kaptak, kifejtettük a távhőszolgáltatás fejlesztésére vonatkozó elképzeléseinket, külön fejezetet kapott a települési szilárd és szerves hulladékok energetikai hasznosí tása, a tűzifa erőművi felhasználásának kritériumait is részletesebben körüljártuk, megindokoltuk a szénbányászat és a szénalapú energiatermelés mai szinten való fenntartásának szükségességét, részletesebb indokolást fűztünk a megújuló energia részarányára vonatkozó adatainkhoz, kijelöltük azt a forgatókönyvet, amely garanciát jelent az ország biztonságos
