Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János):
1360 Klebelsberg Kunó grófi családban született, és ennek megfelelő neveltetésben és taníttatásban részesült. Ez rendkívül fontos és nem elhanyagolható szempont, mivel a Trianon utáni kultúrpolitikájában a tudás mint f egyver érvényesült. Az ebben az időszakban megszerzett tudás és műveltség nagyban hozzájárult hazánk és a világ fejlődéséhez. Meg kell említenem a napjainkban Erdélyben, Miklósváron élő gróf Kálnoky Tibor egy nagyon találó életfilozófiáját, miszerint: “Az arisztokráciát születése kötelezi: lehet akármekkora hatalma és vagyona valakinek, de nem lehet arisztokrata, ha nem annak született. Az alkotmányos monarchiákban a királyság is kifejezi egy nép identitását, képvisel egy értékrendet, egy népet és a történe lmi folytonosságot. Ezt semmivel nem lehet pótolni, és ezért valahogy a történelmi családok vissza kellene nyerjék súlyukat a társadalomban.” - mondta interjújában a gróf úr, aki nemrégiben részt vett a brit trónörökös, Vilmos herceg esküvőjén. Ezt az érté krendet követte Klebelsberg Kunó is. Tanulmányokat folytatott számos híres európai egyetemen, majd az államtudományi doktorátusa után az állami hivatalnál kamatoztatta megszerzett tudását. A hivatali “szamárlétrán” előrejutva, gróf Tisza István miniszterel nöksége alatt rendkívül nagy gyakorlati tapasztalatot szerzett. Több fontos megbízatást kapott, mint például a határon túli magyarok oktatását. Az úgynevezett “patkánylázadás” alatt gróf Klebelsberg Kunó bujkálásra kényszerült. Horthy Miklós bevonulása és a bethleni konszolidáció után 19211922 között belügyminiszter, majd 1922től 1931 augusztusáig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. A trianoni trauma megdöbbentette a nemzetet, hiszen felfoghatatlan volt, hogy több millió magyar lakos került idegen u ralom alá egyik pillanatról a másikra, valamint az, hogy olyan színmagyar határ menti területek, mint a Felvidék déli sávja vagy a Partium idegen nemzet fennhatósága alá került. Klebelsberg Kunó hitvallása ebben a helyzetben a következő volt. “Ne feledjük, hogy a nemzetközileg ellenőrzött és elismert magyar tudományos és művészeti munka a leghatalmasabb eszköze a jó értelemben vett propagandának.” “Mert lehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá tenni, de ha a nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtar tani és gyarapítani képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve, és mindent vissza lehet szerezni.” (16.40) Abban a tudatban, hogy a magyar nép egy hatalmas kulturális érték birtokában van, amit évezredes történelmünk is bizonyít, sajátos nemzetnevelési programot hirdetett, és a magyar művelődés egész intézményrendszerét modernizálta. Erősítette a nemzeti öntudatot és a nemzeti érzéseket. A kultúrfölényre fordított összeget maradéktalanul a felemelkedésre fordította, nem úgy, mint az elmúlt évek politika i garnitúrája. Tudta, hogy a válság egyik lehetséges megoldása és mindennek az alapja a tudás, ezt pedig kicsi korban, a gyermekek oktatásánál kell elkezdeni. Napjainkban is ez lehetne például a cigányság felemelkedésének lehetséges megoldása. Nem kell úja t kitalálni, csak a régi, jól bevált módszert alkalmazni. Az elcsatolt területeken maradt egyetemek hiányát azzal pótolta, hogy Szegeden, Debrecenben és Pécsett egyetemeket kezdett építtetni, a klinikákon pedig kutatómunka folyt. Nagy hangsúlyt fektetett a fiatalság sportolásra történő nevelésére, és megalapította a Testnevelési Főiskolát. Ötezer iskolát építtetett. A szegedrókusi 12 tantermes népiskola 1930. október 25ei felavatása az ötezredik népiskola volt. A Rókusi Általános Iskola falán elhelyezett emléktábla a következőket hirdeti: “Amíg magyar tanító magyar gyermeket nevel e földön, itt és az ötezer iskolájában nemcsak a kövek, de a szívek is róla beszélnek.” Köszönöm, hogy meghallgattak. Adjon az Isten szebb jövőt! (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELN ÖK (dr. Latorcai János) :
