Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZILI KATALIN (független): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GULYÁS GERGELY (Fidesz):
1310 ezek között, amit hetes évvel ezelőtt adtunk be. Hogyan magyarázza meg egy civil szervezeti vezető - én már nem vagyok az, amióta képviselő lettem - azt a tagjainak, hogy ez a hétéves erőfeszítés, mondjuk, semmivé válik? Tehát hogyan lehet eltörölni egyik pillanatról a másikra egy olyan beadványt, amit egy szakmai civil csoport, egy társadalmi szervezet fon tosnak gondolt, jogsérelmet talált, és erre jogorvoslatot keresett? Hogyan magyarázzuk meg ezután? Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén kétperces felszólalásra következik Szili Katalin független képviselő. Ké pviselő asszony! DR. SZILI KATALIN (független) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Én mint aki egyébként az alkotmány, illetve az önök alaptörvényének a megalkotása folyamatában is részt vettem, úgy gondolom, talán vindikálhatom magamnak azt a jogot, hogy némi kr itikát most megfogalmazzak az Alkotmánybíróságról szóló törvénnyel kapcsolatosan, amelynek - hozzáteszem - a preambuluma hasonló, mint ami egyébként a ma hatályos Alkotmánybíróság. Ebből arra következtettem, amikor a törvényt elolvastam, hogy alapvetően a cél ugyanaz, tehát a demokrácia kiszélesítése, és hozzáteszem egy másik kiindulópontként, hogy ne lépjünk vissza azokból a jogokból egyébként, amelyek léteztek. Tisztelt Képviselőtársaim! Van azonban néhány kérdés - nyilván nekem a két perc nem lesz elegen dő arra, hogy azt elmondjam , amit érdemes önöknek mint egyébként a kétharmad birtokában lévő kormányzó párti képviselőknek megfontolni; például olyat, hogy elegendőe a jogász végzettség és a 45 év ahhoz, hogy valaki alkotmánybíró lehessen. Nyilvánvaló, az egy más kérdés, hogy egyébként “a tudományos életben részt vevő”t ki is vette a jogalkotó, tehát ha valaki húsz évet elült jogászként egy cégnél, és konjunktív feltétel a 45 éves életkor, elvileg alkalmas lehet arra, hogy alkotmánybíró legyen. De ugyan így említeném azt is, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértéssel nem foglalkozik a törvény. Én magam is azt gondolom, hogy például a felmentés és kizárás okainak ugyanazon megfogalmazása szerintem hibás, mert ugye a munkáltatónak majdan eldönteni , hogy most felmentéssel vagy kizárással éljen, ez nem lesz ebben az esetben egyszerű. Hozzáteszem magam is, hogy a folyamatban lévő ügyeknek a teljes egészében történő elvágását én legalább olyan súlyúnak érzem, mint a visszamenőleges jogalkotást. Tisztel t Képviselőtársaim! Számos ilyen kérdés van még, én azt gondolom, ezeket meg kell fontolni ahhoz, hogy ne a jogbizonytalanság és a demokrácia szűkítése legyen a társadalomban a kép rólunk. Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperc es reagálásra megadom a szót Gulyás Gergelynek, a Fidesz képviselőjének. GULYÁS GERGELY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Utoljára és nagyon röviden reagálok, de Szilágyi képviselő úr külön is megszólított. Szóba se hoztam volna az önök alkotmányozás al atti távolmaradásának a kérdését, ha az ön frakcióvezetője nem az akkori alkalomra megírt, akkor még adekvát és időszerű beszédét olvassa ma itt föl, de miután ez történt, ezért kénytelen voltam erre hivatkozni. A másik kérdés, hogy mi elfogadtunke egyébk ént más pártoktól módosító indítványt. Igen, fogadtunk el módosító indítványt. Lehet, hogy formálisan és szó szerint nem stimmelt például az, amit korábban Gaudi képviselő úr nyújtott be, de például az állam kártalanítási kötelezettségénél az őáltala megfo galmazottal és benyújtottal szinte szó szerint azonos, egy kis pontosítással azonos módosító javaslatot fogadtunk el. Ezzel egyben az ellenzéki pártok korábbi egy kalap alá vétele miatt is elnézést kérek, és jelzem, hogy a Jobbik nemcsak részt vett ebben, hanem volt is olyan javaslata
