Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1288 is eljuttathassuk a bizottság részére. Ezen javaslatoknak jó része, hála istennek, befogadásra is került, és már szerepel abban a törvénytervezetben, ami itt előttünk fekszik az asztalon. Tehát ez egy üdvözlendő és a jövőben - azt hiszem, az egész frakció nevében mondhatom - követendő példa lehetne, és azt kérjük, hogy nemcsak sarkalatos törvények esetében, de egyéb jogszabályok esetében is ezt a lehetőséget k apja meg az ellenzék, hogy kellő ideje legyen a felkészülésre. Először is néhány koncepcionális kérdést szeretnék elővezetni, és ez nem más, mint távolról indulva a nyelvezete és az utaló szabályok ebben a jogszabályban, lévén, és ez a sok előkészítés azt is láttatja, hogy egyrészről jogászok készítették, hála istennek, másrészről viszont a nehéz jogi nyelvezet benne maradt ebben a törvénytervezetben. Persze tudom, hogy ez egyrészről jó, mert a pontosságot megalapozhatja, viszont azoknak az állampolgároknak , akik szeretnének valamiféle jogvédelmet vagy jogértelmezést keresni, lehet, hogy könnyebb lenne, hogyha egyszerűbb és egyébként hasonló pontosságú nyelvezettel találkoznának. Természetesen ezeket is a javaslatainkban megfogalmaztuk, de hát tudom, nincsen ek illúzióim, hogy az egész törvényjavaslat átírása nem történhetett meg. Viszont azt szeretnénk, és azt azért elmondtuk, hogy az a sok utaló szabály oly mértékben módosításra kerülne vagy került volna, hogy legalább az alaptörvényt ne kellje n folyamatosan az embernek az egyik kezében tartani, a másikban meg az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, hogy az értelmezhető legyen. Ez véleményem szerint még néhol a jogászoknak is nehézséget okozhat, de az egyszerű jogértelmező és jogkereső embernek e z megnehezíti a dolgát, de hát lehet, hogy ez csak Tiborc panasza marad, de mindenképpen fontosnak tartottuk elmondani. Itt több szó is elhangzott arról, hogy mik azok az újítások, amik megjelennek ebben a törvényjavaslatban. Itt az alkotmányjogi panasszal kapcsolatban mi is üdvözölni tudjuk azt, hogy ez egyrészt kiterjesztett jogvédelmet biztosíthat az alaptörvényben megfogalmazott jogok védelmében, egyfajta szuperbírósággá alakítva az Alkotmánybíróságot, egyúttal teljes mértékben átalakítva a szerepét, a döntési jogköreit. A jövőben ez új feladatokat is szab természetesen a testületre, amelyre komoly feladat vár, hogy megfeleljen január 1jétől ennek a feladatnak. Ezt Paczolay Péter elnök úr is elismerte, hogy gőzerővel dolgoznak azon, hogy ezeknek az új f eladatoknak meg tudjanak felelni. Én nem irigylem őket, mert ez egyrészről olyan ügyszámbővülést fog okozni, ami lehet, hogy infrastrukturális vagy költségvetési keretek bővítését is igényli, de mindenesetre nagyon kíváncsiak leszünk, hogy milyen formában tud a gyakorlatnak megfelelni a testület és a háttérkiszolgáló hivatala január 1jétől, amire nagyon rövid idő van, nyilván, felkészülni. Az, hogy alaptörvényellenes jogszabályok alkalmazásának esetében a testülethez lehet fordulni, akár bírói döntés, aká r anélkül következik be, ahogy mondtam, ez egyrészről fel fogja bővíteni az ügyeket, és ne legyenek illúzióink, hogy egyfajta ilyen végső fokként, tehát ahogy mondtam, egy szuperbíróságként fog funkcionálni. (11.30) Tudjuk, hogy a jogásztársadalom és az üg yvédek is nagyon gyakran fognak élni ezzel az eszközzel, biztatva az ügyfeleiket adott esetben olyan esetekben is, amikor erre talán nem lenne lehetőség vagy nem teljesen jogos. Ez is az ügyek számát fogja növelni, de biztos lesznek olyan esetek, amikor ál lampolgárokat a valódi jogsértésektől ezzel meg tudunk óvni, tehát ezt mindenképpen üdvözölni lehet. A bírói döntések valamilyen formában való felülvizsgálata egy olyan út, amire nem árt, ha rálépünk; itt akár említhetném a 2006os eseményeket is, ami alap vetően ingatta meg a bíróságokba vagy bizonyos bírókba vetett hitet. Bizony az állampolgárokban megvan az az elvárás, hogy olyan bírói döntéseket, amiket nagyon sérelmeznek, és átfutott esetleg a fellebbezési fórumokon is, valamilyen útonmódon meg lehesse n támadni, és valamiféle jogorvoslatot lehessen kapni ezekben az ügyekben; ha más nem, akkor ahogy a törvénytervezetben az lefektetésre került, az alaptörvényben biztosított jogok védelmében ez mindenképpen szükséges.
