Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1273 Kérem, miként az előkészítésben, úgy a most kezdődő tárgyalási szakban is működjünk megfelelően együtt. Az alkotmányügyi bizottság nyitott minden jobbító javaslatra. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Még egy mondatot engedjenek meg, most már a KDNP képviseletében, mivel külön vezérszónoki körben már nem szeretném idejüket igénybe venni. A Kereszténydemokrata Néppárt a törvényjavaslatot támogatja és elfogadásra ajánlja. Köszönöm megtisztelő figyelm üket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm bizottsági elnök úr expozéját. Répássy Róbert államtitkár úr jelezte, hogy a kormány nevében kíván felszólalni a vitában. Öné a szó, államtitkár úr, 15 perces időkeretben. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt alkotmánybírósági Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Alig néhány hónapja, hogy a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásá ról szóló törvényjavaslat általános vitájában arról beszéltem önök előtt, hogy az alaptörvény megalkotása csak első lépése alkotmányos rendszerünk újjáépítésének. Az alaptörvény valóban fundamentum, Magyarország új közjogi rendszerének alapja, amelyre az é pítményt, a közjogi rendszer egyes elemeit meghatározó törvényeket kitartó jogalkotói munkával kell létrehoznunk. Ezen építő munka sarokkövei a sarkalatos törvények, amelyekből az egyik legjelentősebb, az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat fekszik m ost önök előtt. Több mint húsz éve, hogy a magyar jogalkotó az alkotmánybíráskodás megteremtése mellett döntött, létrehozva az alkotmányvédelem legfőbb szervét. E két évtizedben egyetemi professzorok, a jogászi szakma legkiválóbbjai dolgoztak az Alkotmányb íróság tagjaiként az alkotmány és az alapjogok védelmén. Meggyőződésem, hogy az ő munkájuknak is köszönhető, hogy az Alkotmánybíróság közjogi rendszerünk legelismertebb intézménye lett. Miért tarthatjuk az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot sarokk őnek? Az alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, amely mindenkire kötelező. E rendelkezés azonban puszta deklaráció maradna, ha az alaptörvény nem intézményesített volna olyan szerveket, amelyek védelmére hivatottak, így többek között az Alkotmány bíróságot, amelyet a 24. cikk (1) bekezdése az alaptörvény védelmének legfőbb szerveként határoz meg. Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az alaptörvény rendelkezésein alapulva, annak felhatalmazása alapján állapítja meg az alkotmánybírósági tevékenység törvényi kereteit. Az alaptörvény maga határozza meg az Alkotmánybíróság legfontosabb hatásköreit, ilyen az előzetes normakontroll eljárás, az utólagos normakontroll eljárás, az alkotmányjogi panaszeljárás vagy a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata. Az alaptörvény azonban lehetőséget ad arra, hogy sarkalatos törvény az Alkotmánybíróságnak további hatásköröket adjon. Ilyen, törvényben biztosított hatáskör a törvényjavaslat szerint az, hogy a bíró az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírá lása során alkalmazandó jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát kezdeményezheti, továbbá ilyen az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata és a közjogi szervezetszabályozó eszközök felülvizsgálata. Az Al kotmánybíróság hatásköreinek részletes ismertetése helyett engedjék meg, hogy kiemeljek a hatáskörök közül kettőt. Az első természetesen az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz. Az alaptörvény a német alkotmánybíráskodás ezen jogintézményeinek átvételév el ugyanis új fejezetet nyitott az Alkotmánybíróság alapjogvédelmi tevékenységének történetében. Mivel több, mivel szélesebb ez a hatáskör, mint az eddigi alkotmányjogi panasz alapján folytatott eljárások esetén? A hatályos alkotmánybírósági törvény alkotm ányjogi panaszeljárásra kizárólag alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén adott lehetőséget. Ezen eljárás eredményeképpen az
