Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1274 Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabályt megsemmisítette, és kimondhatta az alkotmányellenes jogszabály konkrét eset ben való alkalmazásának tilalmát. Az alaptörvény megtartotta ezt a hatáskört, azonban egy másik, egészen új hatáskört is biztosított az Alkotmánybíróságnak: alkotmányjogi panasszal támadható az alaptörvényellenes bírói döntés is. Előfordulhat ugyanis, hog y a jogszabály önmagában nem ellentétes az alaptörvénnyel, azonban annak alkalmazása során a bíró annak alaptörvényellenes értelmezést ad, vagy egyébként alaptörvényellenes döntést hoz. Az új hatáskör alapján az Alkotmánybíróság ebben az esetben a bírói döntést megsemmisíti, azaz az alapjogsértő helyzet kezelésére a legfontosabb lépést maga teszi meg. Csak a további jogkövetkezmények alkalmazása, az esetleges ismételt eljárások lefolytatása marad a rendes bírósági szervezetrendszerre. Hangsúlyozni kell az onban, hogy az alkotmányjogi panaszeljárás nem a bírósági eljárás automatikus folytatása. Az Alkotmánybíróság tanácsa a panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvényellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Eh hez a megoldáshoz szintén a német alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás szolgált mintaként. A másik kiemelendő hatáskör az előzetes normakontroll. Szintén az alaptörvény újítása, hogy az előzetes normakontroll kezdeményezői körét kibővíti. Míg jelenleg kizárólag a köztársasági elnöknek van lehetősége kétség esetén a még ki nem hirdetett törvény alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát kérni, az alaptörvény alapján ezt a törvény kezdeményezője, a kormány vagy az Országgyűlés elnökének javaslatár a maga az Országgyűlés is kezdeményezheti. Ilyen módon lehetőség nyílik arra, hogy az adott törvény alaptörvénnyel való összhangjáról a mindenkire nézve kötelező döntést hozó Alkotmánybíróság még a kihirdetés előtt nyilatkozhasson. Tisztelt Ház! Az Alkotmá nybíróság eljárási jogosítványai számos ponton erősödnek a törvényjavaslat szerint. A legjelentősebb ilyen jogkör lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság kivételesen a kifogásolt döntés végrehajtásának felfüggesztésére hívja fel az ügyben eljáró bíróságot , ha az valamilyen fontos okból indokolt, és a bíróság a döntés végrehajtását nem függesztette fel. Ilyen fontos ok elsősorban a súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése lehet. (10.20) Utólagos normakontrollra irányuló eljárásban pedig a tör vényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy az Alkotmánybíróság a vizsgált, kihirdetett, de még nem hatályos jogszabály hatálybalépését kivételesen felfüggessze, ha az alaptörvényellenesség fennállását valószínűsíti. Erre akkor kerülhet sor, ha súlyos és helyr ehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme érdekében azonnali intézkedésre van szükség. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ami az Alkotmánybíróság eljárásrendjét illeti, fontos hangsúlyozni, hogy a t örvényjavaslat előkészítése során az Alkotmánybíróság véleménye a lehető legnagyobb mértékben figyelembevételre került. Ez azért kiemelendő szempont, mivel a hatáskörök átrendeződése, különösen a valódi alkotmányjogi panasz újdonsága miatt előfordulhat, ho gy a testületre az eddigieknél nagyobb teher helyeződik majd. Éppen ezért egyértelmű volt, hogy a minél hatékonyabb jövőbeli működés megteremtése csak a testület működési tapasztalatainak figyelembevételével alapozható meg. A fenti megoldások alapján helye zi át például a törvényjavaslat a testületi működés súlypontját a tanácsokra. A legfontosabb ügyek, mint például az alaptörvényellenes törvény megsemmisítése azonban továbbra is a teljes ülés hatáskörébe tartoznak, illetve bármely ügy a teljes ülés elé ke rülhet, ha azt az ügy társadalmi vagy alkotmányjogi jelentősége, bonyolultsága vagy más fontos ok indokolja. Szintén a hatékony működés elősegítése érdekében a törvényjavaslat erős elnöki jogosítványokat teremt. Az Alkotmánybíróság elnöke határozza meg a t eljes ülés ülésezési rendjét, napirendjét, és ő az, aki az elbírálandó ügyek napirendre tűzésének ütemezéséről dönt.
