Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 20 (100. szám) - A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PÁL TIBOR (MSZP):
91 Tisztelt Orszá ggyűlés! A Jobbik kérésére még egy javaslatról döntenünk kell. Az ajánlás 5. pontjában Kepli Lajos a határozati javaslat 3. pontjában szereplő kormányfeladatot módosítja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító ja vaslatot 101 igen szavazattal, 237 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította. Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor. A lakásszövetkezetekről szóló 200 4. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása ELNÖK (dr. Latorcai János) : Most soron következik a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, va lamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása . Az előterjesztést T/3005. számon, az egységes javaslatot pedig T/3005/36. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Mivel az egységes jav aslathoz módosító javaslat érkezett, záróvitára is sor kerül. Megnyitom a záróvitát a T/3005/38. számú ajánlás 1. pontjára. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. (Jelzésre:) Pál Tibor képviselő úr neve most j elent meg. Tehát megadom a szót rendes felszólalásra Pál Tibor képviselő úrnak. PÁL TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A társasházi működés, a társasházi lét nagyon sajátos jogviszonyként van jelen a mai magya r társadalomban és a mai magyar lakáspiacon. A rendszerváltás környékén alakult ki, amikor nagyon sokan megvásárolták az önkormányzati tulajdonban lévő épületeket. Megvették a házakat, a lakásokat, és azt gondolta mindenki, hogy ezzel most már nincs is már dolguk, hiszen övék a lakás, és majd szépen rendbe hozzák. Ahogy az idő előrement, akkor derült ki, hogy azért ennél egy kicsit többről van szó, hiszen a lakásokon keresztül megvásárolták az épület mennyezetét, a pincéjét, a ház körül lévő részt, a külső homlokzatot, tehát hogy rengeteg olyan dolog van, amivel nem számoltak, sőt megvásárolták a társasház működtetésének a feladatát is, ennek a dolgát. Akkor alakult ki az a közös képviselői rendszer, ami ma már külön szakmaként van jelen. Az a törvény, ami e lőttünk van, valójában jól indult. Azt lehet mondani, hogy amikor beterjesztették és amikor az általános vita volt, még nagy egyetértés volt abban, hogy igenis egy jó szándék az, hogy a lakásszövetkezeteket, a társasházakat a társasházi törvény kapcsán egy kicsit közelítse egymáshoz a törvényjavaslat, és a társasházban lakók számára olyan feltételeket teremtsen, ami a mindennapi életüket megkönnyíti, ami a társasház működését egy kicsit javítja. Valójában konszenzus volt, tehát jól indult a törvény akkori t árgyalása. Azt kell hogy mondjam, volt esély arra, hogy esetleg konszenzussal fogadjuk el, de itt is az történt, mint az előző esetekben, hogy most itt az utolsó pillanatban egy olyan módosítás van előttünk, ami arról szól, hogy a társasházban lakó közössé geket nemhogy jobb helyzetbe hozza, nemhogy azt segíti, hogy a mindennapjaikat könnyebben tudják élni, a nem lakás célú helyiségekkel tudjanak gazdálkodni, hanem hátrányosabb helyzetbe hozza őket, rosszabba, mint ami még a törvény előtt volt, hiszen azt
