Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 27 (104. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
892 Abból a szempontból viszont nem látszik rendben lévőnek, hogy az előterjesztés alátámasztása, indoklása, a gazdasági térben való elhelyezé se meglehetősen sok kívánnivalót hagy maga után. Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékese a mai költségvetési bizottsági ülésen is elismerte, sőt ígéretet tett arra, hogy még a vita megkezdéséig meg fogjuk kapni azokat a szükséges, a minisztérium szám ára rendelkezésre álló számításokat, ami a képviselőket is abban a helyzetbe hozhatja, amit itt imént Nyikos képviselő úr bizottsági elnökként is kifogásolt. Sajnálatos módon ezt nem kaptuk meg a vita megkezdéséig, ezért nem vagyunk abban a helyzetben most az általános vitánál sem, hogy láthassuk pontosan azt, hogy hogyan és mint gondolja a kormány, miért ezek az arányok, miért ezeknél a fejezeteknél történik ilyen számszerű csökkentés a kiadásoknál, és vajon mit is gondol a kormány arról, hogy miért van mi ntegy 170 milliárd forint bevételi elmaradás a bevételi előirányzatoknál az eddigi számításaik alapján. Úgy gondolom tehát, hogy nincs minden rendben magával az előterjesztéssel, azon túl, még egyszer mondom, hogy a hiánycél tartását nyilvánvalóan üdvözöln i lehet, és azzal még önmagában egyet is lehetne érteni; a móddal és ahogyan ezt megvalósítják, persze messze nem lehet egyetérteni ellenzéki oldalról. Többen érintették az elmúlt vitában, én is szeretném egyértelművé tenni azt, hogy ez a mostani költségve tésmódosítás, de már a február 11ei kormányhatározat is egyértelművé tette azt, hogy megbukott az a teória, amire alapozta a kormány a 2011. évi költségvetést. Megbukott az a teória, amelynek az volt a lényege, hogy jelentős mértékű adócsökkentésről besz élt a kormány, amelyet az egykulcsos adó bevezetésével kívánt megvalósítani, amelyet a társasági adó 500 millió forintos adóalapig történő csökkentésével kívánt megvalósítani, noha 50 millió forintig azt megelőzően is ugyanolyan mértékű volt a társasági ad ó, mint amit a későbbiek során az 50 és 500 millió forintos adóalap közötti sávra is kiterjesztett a kormány; azaz megbukott az az elgondolás, amely azt mondta, hogy ez a két adómértékcsökkentés majd olyan keresletet fog generálni a fogyasztásban vagy az üzleti szféra egyéb pénzköltésében, amelynek eredményeképpen érdemi bevételi többlete fog származni a költségvetésnek. Úgy gondolom tehát, hogy le kell számolni a kormánynak azzal az illúzióval, amely illúziót hirdetett, ehhez kötötte a 2011. évi költségve tést, és teljesen nyilvánvaló módon ez nem valósult meg az eddigiekben, és láthatóan egészen másként reagált rá Magyarország gazdasága, a magyar társadalom, nem úgy, mint ahogyan azt a nemzetgazdasági miniszter itt mondta az Országgyűlés színe előtt. Messz e nem olyan gazdasági növekedés következik be, és ha be is következik gazdasági növekedés Magyarországon, akkor annak az okai másutt vannak, nem pedig ott, ahol a kormány várta ezen növekedés különböző tényezőit, ha összehasonlítjuk. Ezt a beismerést érdem es lenne megtenni, ugyanis ha haladunk előre, akkor nyilvánvalóan a beavatkozás módja, a beavatkozás mikéntje is más lehet abban az esetben, ha belátjuk azt, hogy nem volt helyes az a feltételezés, amire alapozva tervezték meg a 2011es évet. Kell beszélni , azt gondolom, még két tényezőről legalább. Olyan mértékű bevételelmaradás a nyereségadóhoz köthető tételeknél, tehát a társasági nyereségadónál, illetve az egyszerűsített vállalkozói adónál, amilyen most szerepel a benyújtott módosításban, nagyon régen n em volt Magyarországon. Nagyon régen nem volt ilyen mértékű eltervezése - én így fogalmazok - ezeknek az előirányzatoknak, és úgy gondolom, hogy érdemes ennek a tanulságát is elemezni egy picit. Ma a bizottsági ülésen az hangzott el, hogy a költségvetés el fogadásakor nem tudta még a tervező azt, hogy vajon mennyi lesz a feltöltés, a december 20ai feltöltése a társaságiadóbevételeknek. Magam úgy gondolom, hogy az a fajta logika, amilyen módon viszonyult a kormányzat az elmúlt év őszén, telén a gazdasági sz ereplőkhöz, az itt most megbosszulta magát. Megbosszulta magát, hiszen nyilvánvaló, hogy a különadók kivetése, nyilvánvaló, hogy az 50 millió és 500 millió adóalap közötti vállalkozásokra vonatkozó más mértékű nyereségadó meghatározása eredményez ilyen hat ásokat, és sok minden más is eredményezhet még a későbbiekben persze ilyen hatásokat. (0.50)
