Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 23 (103. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - MICHL JÓZSEF (KDNP):
622 erősen elkötelezett hívek. Az unitárius egyháznak az elmúlt húsz évben mindig nagy sérelme volt, hogy nem k aphatta meg ezt a “történelmi egyház” jelzőt, sajnáljuk, hogy innentől kezdve erre már végképp nem lesz lehetőségük. Aztán szeretném még egy hiányra felhívni a figyelmüket, amit örömmel láttunk volna a törvényben, lesz egy módosítónk ezzel kapcsolatban, ké rjük, hogy fontolják meg - finoman fogunk fogalmazni, ígérem, mert a cél a lényeg , ez pedig a cigánypasztoráció kérdése. Úgy gondoljuk, hogy az egyre inkább szaporodó és - hogy fogalmazzak? - nehéz körülmények között élő, alacsony igényszinttel rendelkez ő cigányság megzabolázására és a törvénytisztelő keresztény életvitelre való, ha nem is kényszerítésében, de legalábbis terelésében és segítésében eddig is fontos munkát végeztek többnyire a keresztény történelmi egyházak. Ezt a munkát mi fontosnak tartaná nk, mint az egyik olyan lehetőséget, amely a cigányságnak a felemelkedését, normális életvitelét, a normális többségi társadalomba való illeszkedését segítené. Ezt a tevékenységet, azt hiszem - és ez a Jobbik programjában is szerepelt egyébként, a “Radikál is változás”ban , az államnak is támogatni, de minimum méltányolni és elismerni kellene. Engedjék meg, hogy két módosító javaslattal éljek még gyorsan. Mi nagyon jónak és helyesnek tartjuk, szeretném ismét az MSZP felé elismételni, hogy az oktatási intéz ményekben, nemcsak a köz, hanem a felsőoktatási intézményekben is lehetőség van hitoktatásra, illetve hitéleti tevékenység gyakorlására. A törvény azonban úgy fogalmaz, hogy csak a közoktatási intézményeknek kötelessége dologi feltételeket, illetve más kö telező iskolai foglalkozásokkal nem ütköző időpontot biztosítani hittanórákra, hitéleti tevékenységre. Mi szeretnénk ezt az első feltételt a felsőoktatási intézményekre is kiterjeszteni. Tehát a Jobbik azt javasolja, hogy amennyiben igény van rá, akkor a f elsőoktatási intézményekben is kötelező legyen a dologi feltételek, magyarul: a terem biztosítása. Nyilván ide nem vehető be, hogy az iskolai foglalkozásokkal nem ütköző időpont, hiszen a felsőoktatásnak más sajátos időbeosztása van. Jó, a többit majd egy kétpercesben. Akkor még két dolog, ami már nem szorosan a témához tartozik, de szeretném rá felhívni a figyelmet. Tisztában vagyok azzal, hogy a kormánynak kevés lehetősége, eszköze van, nem is biztos, hogy szerencsés lenne, ha az egyházak belső életébe ha tározottan beleavatkozna. Főleg kevés erre a lehetőség és az eszköz határon túl. Mégis szeretném a Jobbik nevében felhívni és felkérni a kormányt arra, hogy lehetőségei szerint tegyenek meg mindent arra vonatkozóan, hogy a környező országokban élő magyar k özösségek sajátos egyházi szervezetének a kialakítását segítsék. Értem ez alatt azt a régi küzdelmet, amit a felvidéki katolikusok folytatnak azért, hogy magyar katolikus püspökük legyen, vagy értem alatta azt a több száz éves küzdelmet, ami a csángók anya nyelvi misézése segítését jelenti. Még egyszer mondom, tudom, hogy erre az eszközök csekélyek, mi a szándékot és az elkötelezettséget szeretnénk önöktől világosan számon kérni. És még egy javaslat… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét .) Lesz még akkor két javaslatunk a későbbiekben. Megköszönöm a figyelmüket, és kérem államtitkár urat, hogy ezeket a javaslatokat fontolják meg. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Az előre bejelentett felszólalói lista végéhez érkeztünk, most a helyszínen gombot nyomó képviselőknek adom meg a szót; elsőként Michl József képviselő úrnak, KDNP. (12.00) MICHL JÓZSEF (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Abban mindannyian megá llapodhatunk - és az előttem szólók ezt a részét nem is érintették a felszólalásaikban , hogy Magyarországon vallásszabadság van, ezt ez a törvényjavaslat maximálisan megerősíti, azt a tényt, hogy a vallásszabadság természetjog, amely a lelkiismereti szab adság jogában gyökerezik.
