Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 23 (103. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - CSÖBÖR KATALIN (Fidesz):
615 Én nagyon kíváncsi lennék, hogy ezek a szakértők kikből állnának. Ha felte szem azt, hogy a mostani törvény által elismert egyházak képviselőiből áll, ez nekem nagyon furcsa lenne. Engedjenek meg egy klasszikus példát: kicsit olyannak érzem ezt az esetet, mint hogyha egy új gyorsétteremlánc megjelenését a Burger King és a McDonal d's képviselői engedélyezhetnék. Ezért szeretném megkérdezni, hogy kikből állna önök szerint ez a javaslat. Köszönöm. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Akkor visszatérünk az előre bejelentett felszólalói listához, onnan is f elkérem hozzászólásra Csöbör Katalin képviselő asszonyt, Fidesz. CSÖBÖR KATALIN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és nem utolsósorban vallásügyi bizottság tagjaként és a téma iránt hangsúlyosan é rzékeny országgyűlési képviselőként az alaptörvény koncepcionális és általános vitájában is felszólaltam az egyházi ügyek vonatkozásában. Úgy érzem, most sem tehetek másként. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy felszólalásomat az alaptörvény vona tkozó VII. cikkének felidézésével kezdjem. Tehát a VII. cikk (1) bekezdése: “Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magába foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és az t a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakor olja vagy tanítsa.” A (2) bekezdés: “Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal.” A (3) bekezdés: “Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény h atározza meg.” Tulajdonképpen az Országgyűlés az alaptörvény VII. cikk (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének tesz most eleget, és kijelenthetem, hogy tesszük mindezt úgy, hogy az alaptörvényben foglaltakat teljes mértékben tiszteletben tartjuk, és mag unkra nézve kötelezőnek ismerjük el. Ennek a kötelezettségnek természetesen sokféle módon lehet eleget tenni. Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat minőségi előkészítő munka eredménye. Valóban hasznosítja az elmúlt 20 év tapasztalatait, és s zámos rendelkezése az átláthatóság és az egyértelmű egyházi viszonyok rendszere felé mutat. Engedjék meg, hogy példákkal támasszam alá állításomat! Az 1990. évi IV. törvény preambuluma kimondja, hogy a magyar állam a társadalom kiemelkedő fontosságú értékh ordozó és közösségteremtő tényezőjének ismeri el az egyházakat. Az alaptörvény vitájában kifejeztem azon reményemet, hogy az egyházak ezt a státusukat megőrizhessék, ehhez azonban egy szigorúbb egyházi törvényre van szükség, amely kiszűri azokat, akik csup án pénzügyi megfontolásból alapítanak vallási közösségeket. Az új törvény fontos eleme a vallási tevékenység és az egyház fogalmának meghatározása. A nyilvántartásba vétel szabályai és feltételei nagyban hozzájárulnak az álegyházak megszüntetésének lehetős égéhez, akik egyébiránt semmilyen vallástanítást nem hirdetnek. Úgy vélem, a születendő törvény elfogadása után bátran kijelenhetjük, hogy a bizniszegyházak kora egyszer s mindenkorra lejárt. (Zagyva György Gyula tapsol.) Több felszólalásomban kitértem már az állam és az egyház szétválasztásának kérdésére. A támogató elválasztásra a törvény számos rendelkezést tartalmaz, hogy mást ne említsek, a 8. § (2) bekezdése a következőképpen fogalmaz: az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. Nagyon fontos rögzítendő elvnek tartom, hogy az egyházi intézményekben, valamint az egyházi oktatási intézményekben tanulók a jövőben se kerülhessenek rosszabb helyzetbe az állami
