Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 23 (103. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BANA TIBOR (Jobbik):
611 Varga László képviselő urat Bana Tibor követi, Jobbik, ugyancsak 15 perces hozzászólásban. BANA TIBOR (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt én is tisztelettel köszöntöm az egyházak megjelent képvise lőit. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik álláspontja szerint az előttünk fekvő törvényjavaslat valóban előrelépést jelent a jelenlegi állapotokhoz képest, ténylegesen egy tisztább helyzetet hozhat létre, ugyanakkor nagyon komoly aggályaink és fenntartásai nk vannak az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban. Az egyik ilyen kritikai észrevételünk az, hogy úgy véljük, a lista politikai szempontok és csak sejthető indokok alapján került összeállításra az előterjesztők részéről. Ilyen módon került kivála sztásra az a 45 egyház, illetve vallási közösség, amely a melléklet három kategóriájában szerepel. Nem látunk semmilyen érdemi, valódi koncepciót azzal kapcsolatban, hogyan is került összeállításra ez a lista. És ahogy Mirkóczki Ádám vezérszónokunk is mond ta, azt el kell ismernünk, hogy az első kategóriával kapcsolatban nem lehetnek fenntartásaink, ugyanakkor megvan a kritikánk mind a második, mind a harmadik kategóriára vonatkozóan. Látva azt, hogy míg 1990ben 36, aztán a ’90es évek közepén körülbelül 10 0, ma pedig, mint azt többen már említették felszólalásaikban, jóval több mint 300 bejegyzett egyház működik hazánkban, feltétlenül üdvözöljük, hogy ez valamilyen szinten orvoslásra kerülhet ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával. Hiszen mindenképpen elfogadhatatlan az a helyzet, ami jelenleg fennáll, hogy annak köszönhetően, hogy már 100 fő egyházat jegyezhet be, üzleti vállalkozásként működhetnek magukat egyháznak nevező közösségek. Mint említettem, a Jobbik is elismeri, hogy ezen a területen valóban előrelépést jelent ez a javaslat. Idézném ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, a törvényjavaslat preambulumát, ahol a következő olvasható: “A magyarországi egyházak és vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői, amelyek hitéleti tevékenységük mellett nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, sport- és más tevékenységükkel, valamint a nemzeti tudat ápolásával is jelent ős szerepet töltenek be az ország életében.” Ez a Jobbik számára mint nemzeti keresztyén párt számára feltétlenül üdvözlendő. Ugyanakkor el kell hogy mondjam, magában a törvényben ezzel szemben mást látunk, má st tapasztalunk. Hiszen az meggyőződésem szerint vitán felül áll, hogy a történelmi keresztyén egyházak valóban nagyon jelentős szerepet töltöttek be sok évszázados működésük során a magyar nemzeti tudat ápolásának tekintetében, ám mind a második, mind a h armadik kategóriában szerepelnek olyan egyházak, vallási közösségek, hogy a harmadik kategóriából hozzak egy példát, a jehovisták, akiknek az esetében el kell hogy mondjuk, a nemzeti identitás erőteljesen háttérbe szorult a működésük során. És itt engedjen ek meg egy némileg elfogult megjegyzést. Református országgyűlési képviselőként szeretném elmondani azt, hogy pont ezen a héten, a keddi és a szerdai napon került sor a Kárpátmedencei magyar református generális konvent plenáris ülésére Temesváron. A gene rális konvent a Kárpátmedencei magyar református egyházak, egyházkerületek és egyházmegyék mindenkori, törvényesen megválasztott elnökségeinek a Magyar Református Egyház egységét munkáló, tanácskozó és javaslattevő testülete. Azt hiszem, ez is alátámasztj a azt a kijelentésemet, amelyet az imént tettem, hogy a keresztyén történelmi egyházak, köztük a református egyház is nagyon sokat tett az elmúlt évszázadok során abban a tekintetben, hogy ápolják a magyar nemzeti tudatot, gazdagítsák hazánk kultúráját. S számomra mint Vas megyei országgyűlési képviselő számára, külön öröm az, hogy a generális konvent következő, jövő évi ülésére szülővárosomban, Körmenden kerül majd sor 2012. június 1920án, abból az apropóból, hogy jövőre ünnepeljük a Dunántúli Református Egyházkerület megalakulásának 400. évfordulóját. (11.10)
