Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SCHEIRING GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről:
245 Lássuk akkor, hogy most az első problémacsokor, tehát az átláthatóság kapcsán hogyan is fest a törvényj avaslat, és újra hangsúlyoznám, hogy néhány érdemi előrelépés történt, megfontolták néhány korábbi javaslatunkat, ugyanakkor nagyon súlyos visszalépések is történtek. Kiemelném, hogy tágítanák a kivételek körét. A javaslat indokolatlanul és feleslegesen ki tágítja a korábbiakhoz képest a kivételi körbe tartozó beszerzéseket, ezzel megágyazva a baráti cégek gazdasági térnyerésének. Kivételi körbe kerül az ingatlan megvétele, ezzel szabad utat engedvén az ingatlanokkal kapcsolatos visszaéléseknek, az ismerősök ingatlanai piaci ár feletti megvásárlásának vagy bérbevételének. (13.20) Ugyanígy indokolatlannak tartjuk a nemzetközi beruházások kivételét a közbeszerzések hatálya alól. Gondoljunk csak például a gázvezetéképítésekre, ahol súlyos milliárdok folyhatnak el nyilvános ellenőrzés nélkül. Másodsorban, emelnék az összeghatárt, közel megdupláznák. Az áru- és szolgáltatásbeszerzés esetén 25 millió forintot elérő beszerzéseket, építési beruházás esetén a 150 millió forintot meg nem haladó beszerzéseket gyakorlati lag az átláthatatlan, korrupciógyanús szférába tereli a szabályozási javaslat azzal, hogy a tenderre legfeljebb három ajánlattevőt kell közvetlenül meghívni, és a Közbeszerzések Tanácsát még csak tájékoztatni sem kell az eljárásról. Az ismertetett egybeszá mítási szabályok okán amúgy sem lesz túlterhelve a Közbeszerzések Tanácsának hirdetményellenőrzési osztálya, és a Közbeszerzési Értesítő is karcsúbb számokkal jön majd ki napról napra. A következő probléma, hogy az egyedi eljárásrend kialakításának lehető ségét vezetnék be. A nemzeti értékhatárt elérő beszerzésekre a törvényjavaslat bevezeti az ajánlatkérő által kialakítható egyedi eljárásrend lehetőségét és fogalmát. Ennek nem az a legnagyobb baja, hogy a közbeszerzési szabályokat elkerülni, megkerülni igy ekvő ajánlatkérők állapítják meg a saját szájuk íze szerint a szabályokat, hanem sokkal nagyobb problémát jelent az, hogy ezzel megszűnik az alacsonyabb értékű eljárások esetén az egységes, jogszabály által kialakított, mindenki számára ismert, komoly tapa sztalatra épített szabályrendszer, rontva ezáltal a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot. Az eddigi egységes szabályozás helyett az egyedi eljárásrendek egymásnak akár ellentmondó, többékevésbé részletesen szabályozott rendszere jön létre, amelyet az ajá nlattevőknek újra és újra tanulmányozni kell, ki kell ismerni, és amelyek kusza rendszerében eligazodni és megfelelő időben ajánlatot tenni csak azon kevés beavatottaknak lesz lehetősége, akik a pályázat kiírójával kellően szoros kapcsolatot ápolnak. Egysé ges jogalkalmazás kiforrásáról már ne is álmodjunk, persze kérdéses is, hogy joga és lehetősége nyílike a bíróság előtt bárkinek megtámadni az egyedi eljárásrend szerinti eljárást, főleg, ha az a jogorvoslatra lehetőséget sem teremt. Hogy a bíróságok pedi g miként fognak gyorsan eljárni egy olyan ügyben, ahol az alkalmazandó szabályrendszer peres felenként változik, az az átlagember számára elképzelhetetlen. De lehet, hogy a törvényjavaslat írói tudják már azt, amit mi nem, hogy a közigazgatási bíráskodás a lapkövetelménye az új alkotmánnyal együtt lekerült az asztalról? A második nagy problémacsokor a bonyolultsághoz, és ehhez kapcsolódóan a kis- és közepes vállalkozások helyzetéhez kapcsolódik. Kezdeném azzal, hogy a külön jogszabályok létrehozásával, a von atkozó jog feldarabolásával rontják a közbeszerzés átláthatóságát. Érteni vélem, hogy az új törvénnyel az egyik cél az volt, hogy az egyszerűbb legyen, ugyanakkor lehet, hogy a közbeszerzési törvény maga egyszerűbb lett, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a köz beszerzési eljárás jogi rendszere viszont bonyolultabb lesz. A törvény számtalan helyen arra utal, hogy egyegy témakört más jogszabály vagy rendelet fog szabályozni. Eddig csak egy gyakran változó, vaskos törvénnyel volt dolgunk, ezentúl a Kbt. mellett tö bb, egyéb jogszabályra is figyelni kell. Ettől tehát nem lett egyszerűbb a rendszer, sőt inkább bonyolódott. Ha pedig majd a vonatkozó jogszabályok terjedelmét látni fogjuk, egyáltalán nem biztos, hogy azok összességében rövidebbek lesznek, mint a mai közb eszerzési törvény. Az is lehet,
