Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SCHEIRING GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről:
246 hogy az új közbeszerzési törvény tényleg kevesebbet fog változni, mint a mai, hiszen sok esetben elegendő lesz a hivatkozott jogszabályok módosítása. A törvénytervezet megvan, tárgyalható, de a hivatkozott sok jogszabály még nem létezik, ezért kérdéses, hogy az új Kbt. hatályba helyezésééig ezek egyáltalán el leszneke fogadva. Ha nem, akkor várhatóan rengeteg joghézaggal fog elindulni az új közbeszerzési törvény. Külön jogszabály lesz hivatott rendezni a műszaki leírásra, az ajánlatok bontásánál jelen lévő személyek körére, az alkalmassági feltételekre, az elektronikus árlejtésre, a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó szabályokat. Ezzel igazán átláthatatlanná és kezelhetetlenné teszi a közbeszerzési szabályokat a jogalk otó. Szintén ehhez a problémacsokorhoz tartozik az, hogy bár a szándék megvan, mégsem sikerült a kis- és középvállalkozói szektor szerepvállalását jelentősen könnyíteni. A kormány ígéretei ellenére a javaslat nem ad könnyebbséget a kkvszektor szereplői sz ámára. Ellenkezőleg: sok esetben megnehezíti a helyzetüket számos javaslattal. Így az egyedül alkalmassági feltétel, aminek az ajánlattevőknek, még közös ajánlattétel esetén is, különkülön kell majd megfelelni, az a gazdaságipénzügyi helyzetre vonatkozó alkalmassági követelmény. Tudjuk, hogy a kkvszektor szereplőinek legnagyobb problémája az alultőkésítettség, pontosan ezek a számszaki mutatók azok, amelyeket ez az alkalmassági követelmény mér. Az egyedi eljárásrendek alkalmazása szintén az kkvszektor h átát sújtja, mivel ők azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy a szűkös anyagi körülményeik között még egy közbeszerzési tanácsadót vagy jogászt megbízzanak az adott, kiforratlan, ismeretlen eljárásrend értelmezésével. Ezen túl beszéltek képviselőtársa im a lánctartozások felszámolásáról. Üdvözlendő lépéseket terveznek, ugyanakkor ez vajmi kevés ahhoz, hogy ez a probléma valójában felszámolásra kerüljön. Kidolgoztunk több részletes módosító javaslatot. Ezeket majd, remélem, módomban lesz részletesen is i smertetni. A lényeg az, hogy a problémát a gyökerénél kell felszámolni, azaz meg kell szüntetni az ajánlatkérő érdekeltségét abban, hogy áron alul jusson hozzá a közbeszerzésen keresztül a beruházásokhoz. Hogyha az ajánlatkérő érdekeltségét kiszűrtük ebben , akkor tudjuk elérni azt, hogy a fővállalkozó megfelelő piaci árú ajánlatot tegyen, és ezen keresztül pedig ne kényszerítse rá az alvállalkozókat, a kis- és közepes vállalkozókat arra, hogy áron alul teljesítsenek, vagy adott esetben bizonyos szolgáltatás okért cserébe le is mondjanak a bevételük egy részéről. A harmadik nagy problémacsokor pedig a zöld- és esélyegyenlőségi szempontok hiánya a közbeszerzésben. Az LMP különösen fájlalja, hogy a módosítás említést sem tesz a zöldberuházások, a megújuló energi aforrások felhasználásának preferálásáról, ahogy az alkalmassági feltételek között a zöldmunkahelyekre, a zöldajánlattevőkre vonatkozó javaslatot sem tesz. A zöldközbeszerzés az lenne, amikor az ajánlatkérő a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelem be veszi a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzi a környezetbarát technológiák elterjedését és a környezetbarát termékek előállítá sát. Az állam és az önkormányzatok a beszerzési piacon ma a legnagyobb fogyasztók Európában. A közszféra beszerzései az EUban hozzávetőleg 2 milliárd eurót tesznek ki évente, ami nagyjából az EU GDPjének 17 százaléka. Egyértelmű tehát, hogy az állam és a z önkormányzatok bármilyen magatartást is tanúsítsanak a beszerzéseik vonatkozásában, az komoly hatást gyakorol a piacra. Amennyiben a lefolytatott közbeszerzési eljárások során környezetbarát termékek és szolgáltatások megrendelésére kerül sor, az ajánlat kérők a zöldbeszerzéseikkel egyrészt példát mutathatnak a fogyasztóknak, másrészt érdemben befolyásolhatják a piacot, az ipar ösztönzést kaphat az ajánlatkérők igényének megfelelő zöldtechnológiák kialakítására, környezetbarát termékek fejlesztésére. Emble matikus, hogy a mai napig a közbeszerzési tanács honlapján a zöldközbeszerzés cím egy zöldközbeszerzés című honlapra irányul, pontosabban irányult, mert azon a honlapon az utolsó
