Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VOLNER JÁNOS, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Jakab István): - DR. KUPCSOK LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
231 szabályozása pedig a könnyebb alkalmazhatóság, illetve a szabályozás kiszámíthatósága irányába hat. A kormányprogram kiemelten foglalkozik a váll alati körbetartozás és lánctartozás megszüntetésével, valamint a kkvk közbeszerzésben való részvételének elősegítésével. A fenti célok elérését kívánják előmozdítani a javaslatban az adminisztratív terhek csökkentése, a könnyen, közbeszerzési tanácsadó né lkül is értelmezhető szabályok, a kkvk és főként a mikrovállalkozások közbeszerzésekben való részvételének előmozdítása, az uniós értékhatár alatti rezsimben a lehető legegyszerűbb és legrugalmasabb keretek megteremtése, amely igazodhat az ajánlatkérő ált al felismert környezeti sajátosságokhoz. A törvény mindössze néhány helyen tartalmaz eltérést engedő szabályt, így alapvetően kógens szabályozásról van szó. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy a nemzeti eljárá srendben nagy teret kap a diszpozitivitás. A törvény rögzíti, hogy a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. Az új törvényjavaslat azt a filozófiát követi, hogy nem minden magatartás alapvet ően tilos. A korábbi Kbt. alkalmazásával kapcsolatos tapasztalat, hogy a törvény részletes szabályozásra törekedett, ám minden élethelyzetet lefedő szabályokat alkotni nem lehetséges. A javaslat egyik lényeges célkitűzése, hogy növelje az alapelvek szerepé t a közbeszerzési jogalkalmazásban. A javaslatban több, az eddiginél általánosabb megfogalmazású szabály és új alapelvek is erősítik az eljárások integritását, az átláthatóság, a jóhiszeműség, a tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elve is rögzítésre került. A törvényi kereteket egyes speciális rendeletek egészítik ki azokon a területeken, ahol speciális jogszabályi rendelkezés indokolt. A különös szabályozás előnye, hogy az érintett é rdekelti körrel egyeztetve törvénymódosítási igény nélkül igazodhat a szabályozás a gazdaság igényeihez, biztosítva ugyanakkor a jogalkotás során a közpénzek elköltésénél lényeges szempontok, a kormányzat számára előtérben álló jogpolitikai célok érvényesí tését. A közbeszerzési szabályozás változásait röviden tekintsük át! Az egyik a közbeszerzési eljárások rugalmasabbá és egyszerűbbé tétele, ezen belül az eredményhirdetés intézményének megszüntetése. Az új szabályok szerint az ajánlatkérőnek eljárást lezár ó döntése meghozatalát követően egyidejűleg kell minden ajánlattevő, részvételre jelentkező számára megküldenie az írásbeli összegezést, nem kell előre megadni az összegezés megküldésének pontos időpontját. A szerződés megkötésével kapcsolatos szabályok: n em kell megadni az eljárást indító felhívásban a szerződés megkötésének pontos napját. Az ajánlatkérő a szerződést adott esetben a szükséges moratórium kivárása után, az eredmény közlését követő 30 napon belül köteles megkötni, jogorvoslati eljárás miatt m egtartandó moratórium esetén pedig az eljárás lezárultát követően, amennyiben ajánlatát a nyertes még fenntartja. A gyorsítás igénye: az ajánlatok elbírálásának gyorsítását ösztönzik az ajánlati kötöttség szabályai. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálás áról készített összegezést az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell kiküldenie az ajánlattevőknek. Gyorsabb szerződéskötést tesz lehetővé, hogy a szerződéskötési moratóriumot csak olyan esetekben kell megtartani, amikor azt az irányelvi rendelkezések el őírják. Egyes eljárástípusok megújítása, rugalmasabbá tétele: a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással kapcsolatban osztrák példára került a törvénybe az a szabály, hogy amennyiben lehetőség van rá, a kis- és középvállalkozásnak minősülő szervezetet kel l ajánlattételre felhívni. A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatát tükrözi és a jobb verseny elősegítését szolgálja továbbá, hogy az ajánlatkérőnek legalább három ajánlattevőt fel kell hívnia ajánlattételre rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatot t, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén. A visszaélések és a korrupció visszaszorítása: a közszolgáltatók ne kerülhessék meg a közbeszerzési kötelezettséget leányvállalataikon keresztül.
