Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VOLNER JÁNOS, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Jakab István): - DR. KUPCSOK LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
232 A fedezet összegének bontás előtti ismertetése: új szabályké nt jelenik meg, hogy az ajánlatkérő a bontást megelőzően nyilvánosan ismerteti, hogy a szerződés teljesítéséhez mekkora anyagi fedezet áll rendelkezésére. Minden ajánlattevő számára kiszámíthatóvá válik így annak az eredménytelenségi oknak az alkalmazása, amikor egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett a fedezet mértékéhez mérten megfelelő ajánlatot. Az ajánlati kötöttség tiszteletben tartása: a hiánypótlás és az ajánlatokkal kapcsolatos felvilágosítás kérése körébe n szintén a verseny tisztaságának szem előtt tartásával szabályozza újra a javaslat, mely körben kerülhet sor a hiányok pótlására vagy felvilágosítás megadására. Az alvállalkozók és az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában részt vevő szervezetek új szab ályai: az új törvény megszünteti a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra vonatkozó külön szabályokat. Megszűnik az a szabályozás is, amely a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvál lalkozóktól is az ajánlattevőkhöz hasonlóan kívánta meg a kizáró okokkal kapcsolatos igazolások benyújtását. A megfelelő, ajánlatkérő általi ellenőrzést - emellett a hosszú alvállalkozói lánc kialakulásának akadályozását - szolgálja ugyanakkor amellett, ho gy a nyilatkozatok valóságtartalmát az ajánlatkérő maga is ellenőrizheti, hogy ha egy szervezet a közbeszerzés értékének 25 százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, h anem közös ajánlattevőként kell szerepelnie. A szerződés teljesítése: a kis- és középvállalkozások részvételét és az alvállalkozók kifizetésének biztosítását előmozdító szabályok külön említésre méltóak. Egyaránt szolgálja az ajánlattevők és az alvállalkoz ók megfelelő kifizetését, hogy a szerződésben foglalt fizetési határidő a 30 napot csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek az ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve, hogy a választott szerződéses konstrukció vagy a szerződéssel kapcsolatos más egyedi körülmények miatt ez tényszerűen indokolt, a fizetési határidő azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 60 napot. Javít, különösen a kis- és mikrovállalkozások esélyein és teljesítési képességén, hogy az új törvény szerint építési beruházást és az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevők előlegre lesznek jogosultak. Az új törvény olyan rendszer rendeleti szintű kidolgozásának alapjait adja meg, amely az alvállalkozók számára az ajánlatkérő általi közvetlen kifizetést biztosítja. A nyertes ajánlattevő felszámolás alá kerülése esetén az igazolt teljesítés alapján az alvállalkozónak közvetlenül járó összeg nem része a felszámolási vagyonnak. Rögzítésre kerül, hogy a nyertes ajánlat tevő engedményezés vagy követelés elzálogosítása útján érvénytelenség terhe mellett nem vonhatja el a közvetlen kifizetésre jogosult alvállalkozók díjának fedezetét. Az uniós értékhatár alatti beszerzések: az uniós eljárásrendbe nem tartozó, közbeszerzések re alkalmazandó eljárás szabályai szintén jelentősen változnak. Az ajánlatkérő alkalmazhatja, építési beruházás esetén pedig köteles alkalmazni az uniós eljárásrend eljárási fajtáit azokkal a könnyítésekkel, rövidebb határidőkkel, amelyeket a kisebb értékr e tekintettel a javaslat lehetővé tesz. Végezetül röviden a jogorvoslat szabályairól: a javaslat célja a hatékony és gyors jogorvoslat követelménye mellett különös hangsúlyt fektetni az átláthatóság és a jogbiztonság követelményének érvényesülésére is. A j ogorvoslat jelentőségének újraértelmezésekor és szabályozásakor nagy hangsúlyt kell helyezni a Közbeszerzési Döntőbizottság szerepére, ami mint az első jogorvoslati fórum, tagadhatatlanul kiemelt jelentőséggel bír. Jelentős szerepe lesz a mértékadó jogorvo slati döntéseknek. (12.20) A javaslat alapján a KDB elvi jelentőségű kérdésekben úgynevezett elvi döntést hoz és tesz közzé a honlapján. Az új jogintézmény elsődleges célja, hogy minimálisra csökkentse a Kbt. egyes
