Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VOLNER JÁNOS, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Jakab István): - DR. KUPCSOK LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
230 Az új közbeszerzési törvény szerkezete alapvetően szakít a korábbi törvény felépítésével, és a törvény első részében minden közbeszerzésre irányadó, míg a törvény második részének legnagyobb részében, a XI. fejezetig bezárólag, hasonlóan más európai törvények felépítésének logikájához, az uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzésekre általánosan irányadó szabályokat fogalmaz meg. A törvény felépítése hét részből áll: az első rész minden közbeszerzésre irányadó általános rendelkezések; a második rész IXI. fejezetig az uniós értékhatárt elérő, meghaladó közbeszerzésekre általánosan irányadó szabályok, a XII. fejezet az egyes eljárási fajták, a XIII. az építési koncesszió sajátos szabályai, a XIV. a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó sajátos szabályok; a harmadik rész az uniós értékhatár alatti beszerzésekre alkalmazandó nemzeti eljárásrendről, a klasszikus ajánlatkérők és a közszolgáltatók beszerzései tekintetében egységesen rendelkezik; a negyedik rész a közbeszerzési szerződésekkel kapcsola tos szabályok; az ötödik a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati szabályok; a hatodik a közbeszerzési hatóságokra vonatkozó szabályok; míg a hetedik rész a zárórendelkezések. Az új koncepció mellett új a szabályozás módszere: nem az irányelvi megfelel őség volt már a cél, hanem az uniós soft law, az Európai Bíróság joggyakorlata és a tagállami legjobb megoldások magyar sajátosságokhoz való igazítása. Tiszta, követhető szerkezetű törvény volt a cél. A végeredmény elhangzott: 407 paragrafusból 175 paragra fust tartalmaz az új javaslat. Kiindulási pont az uniós értékhatár feletti eljárásrend, mert arra nézve kötelező az irányelvi szabályozás, a nemzeti rezsimre nem. Ezért először az alapelvek, az eljárások szereplőire vonatkozó előírások és a valamennyi eljá rás során követendő szabályok szerepelnek az általános részben. Az eljárási szabályok teljes részletességgel az uniós eljárásokra kerültek kidolgozásra. A nemzeti eljárásnál az egyszerűség érdekében csak utalás van az uniós szabályok alkalmazására, vagy al ternatívaként az alapelveknek megfelelő saját eljárásrend kidolgozására történő szabályozás olvasható. A tervezetben a fentieken túl megjelennek a környezetvédelmi és szociális szempontok is. Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. A törvénytervezet szociális feltételnek minősíti különösen a szerződés védett foglalkoztató bevonásával történő teljesítését, álláskeresők, valamint munkanélkül iek vagy fogva tartottak foglalkoztatását, gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban részesülő személynek az ellátás folyósítása alatt, illetve azt követően részmunkaidőben történő foglalkoztatását, továbbá az egyenlő bánásmód követ elményének biztosítása érdekében teendő intézkedések előírását. Ehhez kapcsolódóan a tervezet tartalmaz egy felhatalmazó rendelkezést is, amely alapján a kormány az általa irányított vagy felügyelt szervek és a tulajdonosi jog gyakorlása alá tartozó gazdál kodó szervezetek vonatkozásában előírhatja szociális és környezetvédelmi szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját. (12.10) Ezzel a rendelkezéssel a jogalkotó a szabályozás jellegéről szóló második pontban foglaltakna k is megfelelően rendeleti szintre helyezi a közbeszerzésekben kötelezően alkalmazandó, a kormányprogram céljainak megfelelő szociális és zöldszempontoknak a meghatározását, lehetőséget teremtve azon jogpolitikai célok hatékonyabb érvényesülésére, amelyek nem kizárólag a közbeszerzési jog által kezelendők. Az előterjesztés a kormányprogram szerinti közbeszerzési fordulat végrehajtására irányul. A közbeszerzés a közvélemény megítélése szerint drága, lassú, korrupt és túlszabályozott, a pályáztatás nehézkes é s bonyolult, a szakmai kérdések gyakran a háttérbe szorulnak. A törvénytervezet célja, hogy a közbeszerzés egy átlátható, a jogalkalmazók számára könnyebben érthető rendszerben kerüljön szabályozásra. Ennek érdekében a tervezet számos, a visszaélések és a korrupció visszaszorítására irányuló rendelkezést tartalmaz, az egyes eljárási fajták világosabb és egyszerűbb
