Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 20 (100. szám) - A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
164 önkormányzati és területfejlesztési bizottság ajánlását pedig T/3495/21. számon megkapták és megismerhették. Tájékoztatom önöket, hogy a törvényjavaslathoz előterjesztőként Kocsis Máté képviselő úr csatlakozot t. Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat a törvényjavaslat szerkezeti rendjére figyelemmel két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Az első vitaszakasz az ajánlás 119. pontjaira nyílik meg, amelyek az adósságrende zési eljárásról szóló törvény módosítását tartalmazzák. (23.30) A második vitaszakasz az önkormányzati törvény módosítását kezdeményezi az ajánlás 2023. pontjai szerint. Aki ezzel a vitaszakaszolással egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás. ) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványt elfogadta. Kérem önöket, annak érdekében, hogy az általános vita ne ismétlődjön meg, csak a benyújtott módosító indítványokról ismertessék az álláspontjukat. Megnyitom a részletes vita első szakaszát az aj ánlás 119. pontjaira. Megkérdezem, ki kíván felszólalni 6 perces időkeretben. Megadom a szót Hegedűs Lorántnénak, a Jobbik képviselőjének. HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Elöljáróban el fogom mondani természetesen, hogy mely ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni, ugyanakkor természetesen anélkül, hogy megismételném az általános vitát, rögtön elöljáróban le szeretnék szögezni két dolgot. Az egyik az, hogy továbbra is súlyos aggályunk van az egész törvényjavaslattal kapcsolatban, az egész törvényjavaslat alkotmányosságával kapcsolatban, hogy vajon kiálljae egy alkotmánybírósági beadvány próbáját; ez az egyik. A másik pedig az, hogy a bizottsági ülésen, próbára téve kormánypárti képviselőtársaim türelmét, megpróbáltam egykét módosító indítványom elutasítása kapcsán megkérdezni, hogy vajon mi az ok, az igazi ok. No, hát ez az, amire gyakorlatilag egyikre sem kaptam igazi, érdemi választ - hátha most sikerül. Igaz, hogy az eredeti előterjesztők közül már senki nincs itt, de örömmel láto m körünkben Kocsis Máté képviselőtársamat, mint csatlakozó előterjesztőt, hátha neki sikerül majd választ adni. A 12. ajánlási pontról szeretnék először szólni. Itt az eredeti törvényben volt egy olyan mondat, amely azt szabályozta, hogy a képviselőtestül etnek hogyan kell meghoznia a döntését az egyezségi javaslatról, nevezetesen zárt ülésen, minősített többséggel és név szerinti szavazással. Ez valami miatt kikerült a jelenlegi javaslatból, és én ezt szeretném visszapótolni a beadványom szerint. Igaz, hog y meglátásom szerint a zárt ülés ebben a kérdésben nem teljesen lenne elfogadható, hiszen olyan súlyú döntésről van szó, mert egy önkormányzat életében egy ilyen adósságrendezési eljárás, azon belül az egyezségi javaslat elfogadása, amely igenis szerintem indokolja a nyílt tárgyalást, és indokolja a minősített többséget, illetve a név szerinti szavazást. Erre kormánypárti képviselőtársaim a bizottsági ülésen azt mondták, hogy ezt az szmszben kell szabályozni. Nem. Azt gondolom, hogy nem véletlenül volt ez itt eredetileg is benne a törvényben. Ugyanakkor, megmondom őszintén, saját magammal is vitatkozom egy kicsit, mert vannak olyan üzleti érdekek ebben a kérdéskörben, amelyek a saját üzleti érdekeinek a sérelmét is jelenthetnék adott esetben egy önkormányza ti képviselőtestületnek, hogyha nyílt ülésen tárgyalja meg teljes egészében ezt a napirendi pontot, tehát elképzelhető, hogy volnának olyan részek, amit zárt ülés keretében kellene megtárgyalni. Mindenesetre én azt gondolom, hogy magát a határozathozatalt már nyílt ülésen, minősített többséggel és név szerint kéne megtennie. Továbbmegyek, a 14. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Ez arról szól, hogy a hitelezők véleményét, amikor kikérik, milyen arányban összesítsék a véleményüket. Rendkívül egyszerűen a csődtörvényből átvettem azt, hogy a szavazatokat úgy számolják össze, hogy mondjuk, a követeléseket 100 ezer forintosával osztjuk föl, és akkor az egy aránylag igazságos részvételt jelent
