Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 20 (100. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - BALOG ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
16 A kormány nevében válaszadásra Balog Zoltán államtitkár úrnak adom meg a szót. BALOG ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisz telt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a méltató szavakat, mégis azt kell mondanom, alapvető különbség van köztünk, ha ön úgy gondolja, hogy akár a foglalkoztatáspolitikában, akár az oktatáspolitikában, akár más szakpolitikákban nem kell megjelenni külö n romaszempontoknak a kormányzat politikájában. Volt már ilyen típusú kormányzás is, nem ért el sikereket. Úgy gondoljuk, hogy részben azért nem ért el sikereket, mert nem vette figyelembe azokat a szociokulturális sajátosságokat - hiszen erről van itt szó alapvetően , ami a magyarországi cigányságra, a roma népességre jellemző. Amikor ön úgy gondolja, hogy az Országos Roma Önkormányzattal kötött megállapodásban át akarjuk hárítani a felelősséget a romákra a saját maguk felemelkedését illetően, akkor hadd mondjam, nem jár egyébként messze az igazságtól, mert valóban, ennek a megállapodásnak a lényege és a legfontosabb üzenete az, hogy igenis, a romáknak is felelősséget kell vállalni azért, hogy jobb körülmények közé kerüljenek; hogy többen jelenjenek meg a munkaerőpiacon vagy akár a közmunkaprogramokban; hogy színvonalasabb oktatásban jobb eredményeket érjenek el, mint eddig. És a megállapodás üzenete egyrészt az, hogy nélkülük nem fog menni, tehát nekik is aktívan részt kell venni, az egyik aláírás erről sz ól, a miniszterelnök aláírása; a másik aláírás, Farkas Flórián aláírása pedig arról szól, hogy ők ezt vállalják, hogy van egy olyan rendszer Magyarországon - és szerintem érdemes lenne, mondjuk, a civil értelmiségi rózsaszín ködökből néha leszállni abba a világba, ahol majd' hatezer képviselője van a magyarországi cigányságnak, mint ahogy egyébként van az összes másik tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbségnek, nemzetiségnek is Magyarországon , egy olyan egyedülálló rendszer jött létre 1993ban, amelyik Ma gyarországot egyedülállóvá teszi abból a szempontból, hogy van képviselője ennek a népcsoportnak, tehát van kiket megszólítani, van kiken számon kérni, és vannak, akik a sajátjaikon is számon kérhetik azt, hogy mit is tesznek ők maguk is a felemelkedésért. Ez indokolja azt, hogy egy külön megállapodást kössünk. És ha már a szociokulturális sajátosságokról beszélünk, akkor nyilván ez a munkaerőpiacra való eljuttatásban is egészen más eszközöket követel, mondjuk, egy harmadiknegyedik generációban reguláris m unkavégzést nem is látott cigány ember vagy cigány fiatal esetében, mint mondjuk, egy olyan, nem roma magyar állampolgár esetében, aki öttíz éve nem tud munkához jutni, és neki van segítségre szüksége. Ez egy más típusú felzárkóztatás, erre a speciális ig ényre jelenik meg a megállapodás, amit ön idézett. És ha megengedi, egy konkrét dologra is utalnék. Az igrici uborkaprogramot hozza ide. Tudja, ezért van szükség arra, hogy külön romákat felkészítsünk például vállalkozás indítására. Én magam személyesen tá rgyaltam ott ennek a projektnek a roma vezetőjével, akinek két hónap alatt nem sikerült egyetlen sort leírnia abból, hogy ő mit szeretne pontosan. Így elég nehéz állami támogatást és állami forrást juttatni valakinek, aki erre vagy nem képes, vagy nem hajl andó. Mi ebben segítséget fogunk nyújtani, de ahhoz bizony speciálisan ebben az ügyben, úgy gondolom, meg kell adni a segítséget. Ha valaki abból indul ki, hogy színvaknak kell lennie egy ilyen típusú szociális felzárkózásnak, az éppen ezeket a típusú sajá tosságokat hiányolja. És úgy gondolom, hogy nemcsak gazdasági és szociális kérdésről van szó, hanem igenis, kulturális kérdésről is szó van, igenis közbiztonsági kérdésről is szó van. Mindezeket komplexen kezelve kell megjeleníteni ezeket a szempontokat. É s hadd mondjam azt, amikor ön felsorolja, hogy kiknek akarunk esélyt adni, egyetlenegy csoportot kihagyott. Elmondta a dolgozni akaró romákat és nem romákat, én hadd mondjam, a dolgozni nem akaróknak is szeretnénk esélyt biztosítani (Szórványos taps a Jobb ik soraiból.) , mert bizony, ma Magyarországon vannak olyanok, akik számára a segély egy jobb életlehetőséget nyújt, mint ha elkezdenénk először nagyon alacsony szinten dolgozni. Mi szeretnénk őket képessé és alkalmassá tenni arra, hogy ők is részt vegyenek azokban a felzárkóztató programokban, amelyeknek csak egyik része egyébként a munka, nemcsak a munkaerőpiac, hanem az állam által garantált
