Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 29 (106. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter, a napirendi pont előadója:
1224 Még egyszer köszönöm szépen a parlamentben elhangzott véleményeket és a közös munkát. (Taps.) (13.10) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen, államtitkár úr. Én magam is köszöntöm a Házat és a munkákat figyelőket. Átvettem az ülés vezetését Balczó alelnök úrtól. Most az általáno s vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül majd sor. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény m ódosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. T/3486. számon ismerhették meg a törvényjavaslatot. Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem dr. Katona Tamás urat, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagját. Köszöntjük az Országgyűlés munkáján. (Taps.) Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés hétfőn H ázszabálytól való eltérésről döntött, ennek értelmében a módosító javaslatokat augusztus 26án, pénteken 12 óráig lehet majd benyújtani, úgyhogy egy egész nyári szünet lesz rá, hogy a képviselők ezeken dolgozhassanak. Most az előterjesztői expozé következi k. Megadom a szót Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben, és ha minden igaz, akkor innen az előadói pulpitusról. Öné a szó, miniszter úr. DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter, a na pirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A globalizáció folyamatában rengeteg új, a saját kultúránktól eltérő hagyománnyal találkozhatunk, az internet révén pedig egészen új kulturális dimenziókat fedezhetünk fel. Gyakran közvetlenebb kapcsolatot tudunk létesíteni a Föld túlsó felén levő emberrel, mint közvetlen szomszédunkkal. Fogalmaink a saját valóságunkról átalakulnak, identitásunk megteremtése sokkal nehezebb, mint elődeinknek. Az egyénnek egy számára átláthata tlan egység részeseként kell magát definiálnia. A térbeli és a szimbolikus határok összemosódása az identitás újrafogalmazását teszi szükségessé. Az önmeghatározó döntések alapja nem lehet az emberiség úgy általában. Szükségszerűen megnő tehát az igény a s ajátosságok hangsúlyozására. Ebben a szemléletben nyer új értelmet a nemzet fogalma mint hovatartozásunk alapvető meghatározója. Nemzeti önazonosságunk megőrzése és egyúttal újrateremtése egy soha véget nem érő folyamat. Ennek a folyamatnak egy nagyon font os eleme a nemzeti múltunk, közös emlékeink tisztelete, amely megalapozza önbecsülésünket. Tisztelt Ház! Számos európai ország ismerte fel az emlékezés, valamint a nemzeti történelem tiszteletének fontosságát. NagyBritanniában például a National Memorial Arboretum állít emléket a brit történelem hőseinek, Franciaországban az az emlékpark, amely a második világháború áldozatai előtt tiszteleg ugyanezzel a feladattal. A park egyébként a francia történelmi emlékezet megőrzése mellett a béke eszméje melletti ö rök érvényű kiállás fontosságára is figyelmeztet. Hazánkban már az előző két kormányzati ciklusban felmerült a magyar nemzeti és történelmi emlékhelyek törvényi szabályozásának igénye. Örömmel jelenthetem, hogy hosszú előkészítés, szakmai és társadalmi egy eztetés után elkészült és az elmúlt hetekben a kormány által is elfogadásra
