Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 21 (68. szám) - A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
611 ítélete n. Akkor nem volt független a bíróság; amikor halálos ítéletet hoztak, akkor teljes mértékben független volt. Egyébként én ajánlok önöknek egy, azt hiszem, nagyon toleráns javaslatot. Jöjjenek el velem, ön is, Harangozó úr is, Steiner úr is, szervezek önök nek egy fórumot, álljanak oda az áldozatokkal szembe, meséljék el nekik, hogy ez a semmisségi törvény mennyire nem jogállami. Mondják el annak az embernek, akinek önök kilövették a szemét, mert önök ugyanúgy Gyurcsány Ferencnek asszisztáltak végig ahhoz a ténykedéséhez, amit csinálhatott. Egy kicsit több szerénységgel kellene viseltetni ahhoz képest, amit az elmúlt időszakban önök csináltak ebben az országban! (Taps a Jobbik soraiban. - Dr. Bárándy Gergely: Egy kicsit több szakértelemmel kellene hozzászólni !) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hatperces időkeretben Schiffer András frakcióvezető úr, LMP. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Először is államtitkár úrra reagálnék. Nem tudom megállni, elnézést, de egy kicsit mulatságos, amikor kormányzati oldalról 2010. október 26át követően érvként hangzik el egy korábbi alkotmánybírósági döntés. Önök tavaly októberben azzal érveltek, hogy az Alkotmánybíróság döntése azért nem érdekes, mert az már a régi rend alk otmányáról szól. Megjegyzem: köztük egy 2010. júliusi alkotmányos passzusba ütközőnek látták az egyik törvényüket. Tehát ez elég furcsa, hogy most viszont hivatkozási alap az Alkotmánybíróságnak egy 15 vagy éppen 18 évvel ezelőtti döntése, de mindegy. Szil ágyi képviselőtársammal tulajdonképpen egy filozófiai vitám van, mert ön azt állítja, egyébként joggal, hogy a jog és az igazság nem mindig esik egybe egy jogállamban. Csak az a helyzet, ez most lehet, hogy nagyon kiábrándító, de szerintem jogállamban nem tud előállni olyan helyzet, hogy százszázalékos bizonyossággal a jogot és az igazságot mindig meg lehet feleltetni egymással. Pontosan azért, mert létezik egy procedurális igazságosság. Nem önmagában valakiből kinyilatkoztatik az igazság, hanem meghatározo tt törvényben rendezett eljárásokon belül lehet megközelíteni az igazságot. Szerintem két dologban talán egyet tudnak érteni, ha nem is mindenki ebben a Házban, de talán a legtöbb párt. Az egyik az, hogy 2006 őszén valóban itt az államgépezet kilépett a jo gállami mederből; a másik pedig: talán azért azt is tényként lehet leszögezni, hogy például 2006 őszén, szeptemberben, októberben voltak jogellenes cselekedetek az utcákon. Hogy minek mi volt az indítéka, a motívuma, ez egy másik kérdés, de hogy voltak jog sértések az utcákon, azt gondolom, ezt senki nem tagadja. De ha idáig eljutunk, s ezek után pedig megpróbáljuk ezeket az ítéleteket valamilyen módon sorba szedni, akkor maximum addig tud elmenni egy Országgyűlés, hogy azt tudjuk mondani, hogy feltehetően i gen - és itt persze egyetértek Gaudi képviselőtársam diagnózisával, amit elmondott az őszi különböző nyomozati cselekményekről , rendkívül sok embert megaláztak rendőri szakban és később a gyorsított eljárásokban, így van; de annyit tudunk kijelenteni nag y bizonyossággal, hogy feltehetően tömegesen voltak megalázó, jogsértő eljárások. Más valamit pedig nem tudunk kijelenteni, amit Zagyva képviselőtársam elmondott, hogy senki nem volt bűnös, akivel szemben intézkedéseket alkalmaztak. Ez biztosan nincs így. Ez akkor sincs így, ha a jogsértések egy részét történetesen egyébként jogsértő állampolgárokkal szemben követték el, mert a történet nem feketefehér. Rengeteg jogsértés, például 2006. október 23án is olyan emberekkel szemben történt, akik maguk is túllé pték a törvényes kereteket. (20.40) Pontosan azért voltunk akkor is fölháborodva, mert egy jogállamban a rendőrség még a törvénysértő emberekkel szemben is köteles betartani a törvényt, még a jogsértő emberekkel szemben sem lehet olyan megalázó bánásmódot alkalmazni, mint amilyen bánásmódot a szocialista
