Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 21 (68. szám) - A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
610 akkor természetesen az Országgyűlésnek az is joga, hogy már lezárt bírósági ügyeket, tehát bírósági eljárásokat utólag valamilyen szempontból megítéljen. Sőt az Alkotmánybíróság kifejeze tten hivatkozik arra, hogy akár politikai szempontból is mérlegelheti az Országgyűlés azt, hogy semmisségi törvényt alkot. Ez történt az elmúlt négy semmisségi törvény ügyében, hogy kifejezetten politikai szempontból mérlegelte az Országgyűlés, hogy mely í téleteket, mely bűncselekményeket, mely büntetőeljárásokat minősít utólag semmisnek, mert egyébként túl sok logika nem fűzi össze ezt a négy semmisségi törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Két percben Bárándy Gergely MSZPs képviselő. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a választ, államtitkár úr. Nem tudok vele egyetérteni, ugyanis azt az apróságot nem emeli ki államtitkár úr, hogy ugyan valóban jogállami keretek közö tt születtek meg ezek a semmisségi törvények, csak éppen amely időszakról rendelkezik, az nem jogállami rendszer volt. Ehhez képest viszont, ahogy az általános vitában is mondtam, önök sem vitatják azt, hogy egyébként jogállami berendezkedés volt 2006ban, ami pedig alapvető különbség a semmisségi törvények között mind jogi, mind pedig politikai értelemben. A Jobbik hozzáállása egyébként az én számomra, bár mélységesen nem értek egyet vele, tisztább, mint az önöké, ugyanis egyértelműen azt mondják ki, hogy ezek koncepciós eljárások voltak 2006ban. Sehol nem szerepel az önök előterjesztésében az, hogy ezek azok lettek volna. Márpedig semmisségi törvényeket koncepciózus eljárásokra szokás alkalmazni. Én egyetértek önökkel a vonatkozásban, hogy ezek nem voltak azok, de ha önök is így gondolják, akkor viszont óriási és markáns különbség van azok között a semmisségi törvények között, amelyekre önök hivatkoznak, és e között, amelyet most elfogadtatni készülnek. Nem véletlenül a közkegyelmet nevesí ti az alkotmány. Én is azt gondolom, hogy ha már jogállami megoldásban gondolkodunk, akkor ebben kellene, bár hangsúlyozom most is, ahogy az általános vitában is, hogy egyébként nem értek egyet ezzel a megoldással sem. Azonban legalább egyet illett volna é s jó lett volna megtenni. Ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke fogalmaz meg ilyen mondatokat, akkor legalább le kellett volna ülniük önöknek tárgyalni elnök úrral, hogy mik az érvei, és illett volna legalább megfontolni azokat. Ehhez képest (Az elnök csengetésse l jelzi az időkeret leteltét.) még a vitát sem hajlandóak felfüggeszteni, nemhogy konzultálni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Két percben Szilágyi György jobbikos képviselő urat illeti a szó. SZILÁ GYI GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bárándy Képviselő Úr! Hogy 2006ban mennyire volt Magyarországon jogállam, gondolom, a trükkök százai önnek is mondanak valamit, amit az ön miniszterelnöke mondott akkor. Ha a trükkök százai kiderüln ének, akkor nem biztos, hogy jogállam volt, hiszen egy illegitim kormány illegitim miniszterelnöke adott utasításokat a magyar rendőrségnek, például törvénytelen cselekedetekre. Az pedig, hogy ön azt mondja, most éppen Steiner képviselő úr beismerte azt, a mit már mondtam az általános vita során is, önök az MSZMP utódpártja. Azt mondja Steiner képviselő úr, hogy az elmúlt kétszáz évben a bíróságok függetlenül működtek. Gondolom, akkor ebbe beleértette ’56ot, ’57et, ’58at, ’59et, ’60at, ’61et is, ugye? Mert ezt mondja Biszku Béla is (Dr. Bárándy Gergely: Kiderült a felszólalásomból! Ugyan már!) , hogy ebben az országban teljes mértékben független volt a bíróság, ők nem szóltak rá a bíróságra, csak akkor, amikor azt mondták, hogy enyhítsenek már az
