Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 21 (68. szám) - A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
609 többször kijelentette, hogy 1989 előtt nem jogállami körülmények között éltünk, mégis az 198990 előtt meghozott bírósági ítéletek hatályát az 1989 utáni rendszer is elismerte, tehát a demokratikus rendszer is tisztel etben tartotta azokat a bírósági ítéleteket. Ha lett volna egy olyan döntés, amely a nem jogállami bíráskodáshoz azt a jogkövetkezményt fűzte volna, hogy ab ovo minden egyes ítélet semmis, amit 1989 előtt hoztak, akkor természetesen megállná a helyét az az okoskodás, hogy csak bizonyos esetekben lehet az 1989 előtti ítéleteket megsemmisíteni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik GaudiNagy Tamás képviselő úr, Jobbik. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszö nöm, elnök úr. Képviselőtársaim! Ne felejtsük el, hogy abszolút nem a tisztességes eljárás szabályai alapján folytak ezek az eljárások. Amire államtitkár úr is utalt, abban akár még odáig is el lehetne menni - ilyen értelemben visszafogott a törvényjavasla t , hogy 2006 őszén a tiltakozó megmozdulások kapcsán hozott ítéletek, akár a gyorsított, akár a rendes eljárások, hemzsegtek az olyan típusú eljárási szabálysértésektől, amelyek az előzetes letartóztatásokkal kapcsolatban például abban nyilvánultak meg, hogy 97 százalékos arányban változtatta meg a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntéseit. De azt is tudjuk, az ügyészség kifejezetten úgy állította össze indítványait a kényszerintézkedésekre, hogy ne garázdaságnak legyenek minősíthetők a cselekmények , hanem hivatalos személy elleni erőszaknak, ami jobban lehetővé teszi a személyes szabadság elvonását, hogy ne kelljen három nap múlva az őrizetből kiengedni az elfogott - úgymond - garázda tüntetőket. Ehhez képest a javaslat szűkebb célt tűzött ki. Ebben a keretben javasolom, hogy térjünk vissza az eredeti módosító javaslatra, amelynek az a tárgya, hogy azt a sajátos és sajnos nagyon torz logikát, amit 2006 őszén megfigyelhettünk, teljesen indokolt és helyes lenne kiterjeszteni az elmúlt nyolc év olyan ki emelkedő eseményeire is, ahol szintén az alapvető jogok gyakorlásával kapcsolatban került sor - nyugodtan mondjuk ki - koncepciós jellegű eljárásra, hiszen az állam sem a rendőrsége, sem az ügyészsége, sem a bírósága útján nem tudta garantálni a tisztesség es és pártatlan eljárás feltételeit, és tulajdonképpen mindebben az első számú felelős természetesen az a politikai erő, amelyik abban az időszakban olyan hatást keltett, olyan elvárásokat fogalmazott meg vagy olyan üzeneteket küldött, amelyek hatottak a r endőrségre, a bíróságra és az ügyészségre, és ők nem jártak el a rájuk vonatkozó szabályoknak megfelelően. (20.30) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm. További kétpercesek: soron kívül Répássy Róbert államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságü gyi minisztériumi államtitkár : Bocsánat, képviselőtársaim, csak nem tudtam befejezni az előző érvelésemet. Azt akartam mondani Bárándy képviselő úrnak, hogy a jelenlegi tudásunk szerint, a jelenlegi precedensek szerint egyértelműen nem mondható ki az erről a javaslatról, hogy itt valamifajta alkotmányellenes beavatkozás történne a bíróság általi igazságszolgáltatásba, hiszen már a rendszerváltás után születtek olyan törvények, amelyek beavatkoztak a bírósági ítéletekbe, és a jogerőt feltörték, ahogy szokták ezt mondani, áttörték a jogerőt. Ezzel együtt is természetesen a javaslat alkotmányossága vizsgálandó, de az finoman szólva is elmondható, hogy az Alkotmánybíróság általunk ismert döntéséből nem következik az, hogy automatikusan alkotmányellenes lenne egy ilyen javaslat. Sőt az Alkotmánybíróság abban a határozatában adott támpontokat a javaslat alkotmányosságának az alátámasztására, többek között az Országgyűlés széles körű közkegyelemgyakorlási joga az egyik kiindulópontja ennek az alkotmánybírósági mérl egelésnek. Ha az Országgyűlés széles körben alkalmazhat közkegyelmet,
