Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 21 (68. szám) - A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STEINER PÁL (MSZP):
602 közkegyelemre arra az időszakra nézve, amikor nem egyszerűen jogállamellenes cselekedeteket lehetett beazonosítani, hanem egész egyszerűen a magyar államgépezet kilépett a jogállami mederből 2006 őszén. Erre a megfelelő jogállami válasz a törvényhozás részéről a közkegyelem . Még egyszer szeretném hangsúlyozni, tisztában vagyok azzal, hogy a joghatása más a közkegyelemnek, mint a semmisségi törvénynek, ezért, ha önök végrehajtják az elszámoltatást, és kiderül az, hogy valakik törvényt sértettek, akkor az egyedi ügyekben rendk ívüli perorvoslatra van lehetőség. Ami viszont az alapvető vitánk a FideszKDNPpártszövetséggel, ami az LMPnek az alapvető problémája a FideszKDNP alkotmányossághoz való viszonyával, az nagyon szépen tetten érhető ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán. A kármekkora többséget is szereztek önök az állítólagos fülkeforradalomban, a helyzet az, hogy az alkotmányosság mindig korlátja a többség uralmának. A többség soha nem élvezhet a törvényhozásban korlátlan uralmat, ha alkotmányos demokráciáról van szó. Még a kkor is, ha erkölcsileg adott esetben az önök érvelése alátámasztható, tudomásul kell venni azt, hogy egy parlament egy demokratikus jogállamban nem léphet át bizonyos határokat, nem vindikálhatja magának a jogot arra, hogy bírói ítéleteket minősítsen, bír ói ítéleteket megsemmisítsen. Ha a bíróságok hamis bizonyítékokat mérlegeltek, rosszul mérlegeltek, erre kizárólag a megfelelő procedurális csatornákon keresztül lehet orvoslatot szerezni. Éppen azt mondtam el egyébként, azt hiszem, a múltkori felszólaláso mban is, hogy pontosan a korlátlan többségi uralmat az alkotmányos demokráciától álláspontom szerint az választja el, hogy hiába van valakinek egy tartalmi igazsága, hiába van mellette a kezében a törvényhozói hatalom, innen nem vezet egyenes út a formális igazságossághoz. Ezt tudomásul kell venni, vagy egyébként hiába kíván egy korábbi jogállamellenes cselekedetet orvosolni ez a törvényhozás, maga fog kilépni a jogállami mederből, és ez nagyon messzire visz. Én nem pusztán a rendőrségre vagy a rendőri kar becsületére szeretnék utalni, mint ahogy korábban a képviselőtársaim tették, a bíróságokba vetett bizalmat meggyengíti az, ha a parlament - és ez most már nem az első eset - akár csak szóban is elkezd minősíteni bírói ítéleteket. Tudomásul kell venni azt, hogy erre egész egyszerűen nincs mandátumunk, éppen úgy, mint ahogy természetesen a bírói karnak sincs lehetősége arra, hogy a törvényhozói munkát minősítse, hiszen ők meg azt alkalmazzák. Ez egy kétoldalú dolog, ez így van, de ez köti magát a törvényhozás t is. (20.00) Én éppen ezért arra szeretném kérni tisztelt képviselőtársaimat, fontolják meg, hogy mégis egy jogállami eszközt válasszanak, és ez a közkegyelem. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Két percre St einer Pál képviselő urat illeti a szó. DR. STEINER PÁL (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a mondás, hogy az ördög a részletekben van; a benyújtott módosító indítványokból lehet látni, hogy azok a problémá k, amelyeket korábban az általános vitában megfogalmaztunk, teljes mértékben fennállnak. Először is elvi éllel szeretném tisztázni, bármennyire is szeretné akár a sajtó, akár önök félremagyarázni a szavainkat, nem az elkövetett cselekmények tartalmának min ősítését tartjuk az Országgyűlés feladatának, nem azt mondjuk, hogy ha egy rendőr bűnös volt, az ne bűnhődjön, és ha egy tüntető megszegte az idevonatkozó szabályokat, az ne bűnhődjön. Szó sincs arról, hogy általánosan minősítenénk ezt a dolgot. Továbbra i s azt mondjuk, hogy konkrétan jogorvoslat, akár rendes, akár rendkívüli jogorvoslat kapcsán lehet ezeket az ügyeket a jogállamon belül elrendezni. Ehhez semmiféle törvényre nincsen szükség. Nincs szükség ahhoz, hogy a büntetőeljárási törvényt önök ennek al apján mindenfajta vizsgálat nélkül módosítsák, mert a büntetőeljárási törvény nagyon világosan megfogalmazza a kizárási
