Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 21 (68. szám) - A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
603 szabályokat, megfogalmazza az elsőfokú és másodfokú bíróságok hatáskörét, jogkörét, illetékességét. Tehát semmilyen olyan típusú szükség nincs, ellentétben Gaudi képviselőtársam állításával, amely azt indokolná, hogy ezt a törvényt bármilyen formában el kellene fogadni. Ezért tisztelettel én is azokhoz csatlakozom, akik azt mondják, hogy ezt a törvényt teljes egészében vissza kellene vonni , és a jogállami eszközöknek megfelelően a maga konkrét útján, a bírói hatalom korlátozása nélkül kellene ezeket az ügyeket elrendezni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Hat percben GaudiNagy Tamás képviselő úr kér szót. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Akkor tovább szőném a gondolataimat. Mielőtt ezt megkezdeném, azért nyugtázzuk, hogy körülbelül úgy lehet most a kiindulóponti álláspontokat fölvázolni, hogy akik elszenvedői vagy legalábbis ellenállói voltak az elmúlt 8 évnek, azok nyilván egyetértenek abban, hogy ezt a helyzetet meg kell változtatni, tehát akár a törvénysértő elítéléseket, akár pedig az olyan tevékenységek miatt elítélt személyek megítélését, akik az ellenállás jogával éltek , nem lehet változatlanul hagyni. Nyilván van egy csoport: az MSZP következetes abban, ha már a rendőrséget arra használták, hogy a saját hatalmukat fönntartsák, ma már minden olyan kezdeményezést elleneznek, amely ennek az egyébként tényleg nagyon szomorú és gyalázatos időszaknak az orvoslását eredményezné. Még egyszer akkor idézzük fel, mire irányul a javaslat fő gerince! Tehát a semmisségi javaslat a Ház elé került. Egyébként mi is még a programunkban azt mondtuk, hogy igazában a legegyszerűbb és legfrap pánsabb megoldás a közkegyelem lenne, hiszen valóban az államnak, úgy gondolom, kifejezésre kell juttatnia, és mi, országgyűlési képviselők, akik az elmúlt 8 évet akár jogvédőként, akár polgárként, akár bármilyen minőségben, de átszenvedtük, nagyon jól tud juk, hogy nekünk erkölcsi kötelességünk kifejezésre juttatni most azt a törvényalkotói szándékot, hogy azok az elítélések, amelyeknek nem kellett volna megtörténniük, mint például amelyekre a mostani javaslat utal, tehát a valótlan rendőri jelentéseken, a hamis tartalmú rendőri vallomásokon alapulnak, vagy pedig azon elítélések, amelyek ugyan megtörténtek, de az ügy összes körülményére tekintettel mégis méltányosságot kellene adnunk ezeknek az embereknek, most tehát ezt a helyzetet rendeznünk kell. Ehhez, m iután most beterjesztésre került a semmisségi törvényjavaslat, azt a kombinált megoldást javasolom ezzel a módosítással, hogy akik tehát ezen alapkoncepció hatálya alá esnek, magyarul, valótlan tartalmú rendőri jelentéssel, valótlan rendőri vallomás alapjá n kerültek elítélésre akár büntető- vagy szabálysértési eljárásban, ne csak a 2006 őszi időszakból fakadó, ilyen koncepciósnak nyugodtan nevezhető eljárások nyomán született elítéléseket semmisítsünk meg, és folytassák le a bíróságok az eljárást, hanem az egész elmúlt 8 év ilyen típusú és jól körülhatárolható cselekményeire terjedjen ez ki. Itt még egyszer hangsúlyoznom kell a beismerő vallomások szerepét, hiszen nagyon sokan a megverés, a fogva tartás, a kínzatások, a rettenetes légkör hatása alatt olyan c selekmények miatt ismertek el bűnösséget, amelyet egyébként egész egyszerűen nem követtek el. Tehát azt gondolom, nagyon igaztalan lenne az, hogyha a beismerő vallomás puszta megléte már önmagában kivenné a semmisség alól azokat a személyeket, akik ilyent tettek, noha egyébként nem követtek el semmi. Most az a kérdés jön elő, hogy akik viszont nem kerülnek ennek a törvénynek a hatálya alá, de igenis méltányolható módon, az ellenállás jogával élve akár egy jogos védelmi helyzetben... - hiszen ugye, gondoljun k bele, számos olyan tüntetés eseményét tudjuk felidézni, ahol jól öltözött, jól szituált emberek akár megemlékezni, akár pedig markánsan véleményt nyilvánítani mentek, és majd amikor a rendőrség rájuk támadt, ebben a helyzetben jogos védelmi helyzetet ére ztek, ebben a védelmi helyzetben akár tüntető társaikat, akár pedig mást megpróbáltak megvédeni, és ebben a körben úgymond lehet, hogy túllépték az arányosságot, lehet, hogy elkövettek egy bűncselekményt,
