Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 21 (68. szám) - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vi... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
586 aki soha életében akár be se teszi Magyarországra a lábát, mégis a leszármazási elv alapján magyar állampolgár. Erről egyébként soha semmilyen igazolása nem lesz, és soha semmilyen módon nem kerül kapcsolatba Magyarországgal. Mégis, leszármazóként megszerzi a magyar állampolgárságot, de a magyar állam nem tud róla, hogy az adott polgár a Magyar K öztársaság állampolgára. A kedvezményes honosítás lényeges különbség. Ott maga az adott személy, a kedvezményes honosítást kérő kérelmére nyerik el vagy nyerik vissza a magyar állampolgárságot, tehát indokolt, hogy ilyen esetben a kedvezményes honosítással állampolgárságot szerző személy bekerüljön a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba. Itt a személyi adatot is hadd hangsúlyozzam ki, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás nemcsak a lakcímet tartalmazza, hanem a személyi adatokat is. Abban az esetb en, ha csak a lakcím regisztrációjáról lenne szó, akkor felmerülhetne, hogy miért szükséges regisztrálni ezeket az állampolgárokat, de itt a személyi adatokat is regisztrálni kell. Hozzáteszem, változatlanul megvan az a lehetőségük az állampolgároknak, pél dául aki végleges szándékkal elhagyja Magyarországot, és külföldön letelepedik, megvan a lehetősége, hogy kéri személyi adatainak törlését a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból. Tehát képviselő asszony és képviselő úr módosító indítványát azért nem tá mogattuk, mert a törvény alapvető koncepciójával ellentétes az, hogy a Magyar Köztársaság ne ismerhesse meg az új állampolgárait, ne tartsa nyilván az új állampolgárait. Hiszen állampolgári jog alapján számos kedvezmény, juttatás jár vagy járhat a jövőben, ezért szükség van arra, hogy a Magyar Köztársaság ismerje állampolgárait. Mondom, még így sem lesz teljes körű, hiszen lesznek olyan magyar állampolgárok, akikről nem fog tudni a Magyar Köztársaság. Szávay képviselő úr módosító indítványaiból főleg azt a módosító indítványt emelném ki, amit Zagyva képviselő úrral közösen nyújtottak be, és a kedvezményes honosítást kérő anyja nevének magyar megfelelőjeként való bejegyzésével kapcsolatos. Nos, képviselő úr, a javaslatukat mindenképpen jó szándékú és méltányo s javaslatnak tartjuk. De megítélésünk szerint, jogi megítélésünk szerint ez a javaslat pillanatnyilag ütközik a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi jogi dokumentumokkal, mivel itt egy olyan személy nevét kellene át írnunk magyar névre, amely személy egyébként lehet, hogy nem magyar, hanem külföldi állampolgár, és ő maga ráadásul nem is kéri, hogy átírják a nevét. Tehát az anya nem kéri nevének átírását, hanem csak az anya leszármazója, aki a kedvezményes honosításnál kéri azt is, hogy anyja nevét utólag írják át magyarul. Ez, mint mondtam, két elvbe ütközik. Az egyik az úgynevezett személyes jog elve, tehát hogy minden állampolgárt az ő országának személyes joga szerint kell megítélni, másrészt az önrendelkezési jogát is sérti az, hogy az anya nem kéri nevének magyar átírását, a magyar hatóságok mégis átírják. Tehát röviden, nincs a Magyar Köztársaságnak joghatósága, hogy átírja az anya nevét, részben pedig, mondom, az anya jogát, önrendelkezését sérthetné, ha átírják. Tudom, hogy általában mindenkinek a Kárpátmedencei példák jutnak eszébe. De gondoljon arra, hogy nemcsak a Kárpátmedencéből kérnek kedvezményes honosítást, hanem akár az Egyesült Államokból vagy Ausztráliából, angol nyelvterületről is. Ezeknek a személy eknek az állampolgársági vagy születési adatai általában angol nyelven határozzák meg az anyja nevét, vagy legalábbis gyakorlat, hogy mondjuk, az Egyesült Államokba vagy Ausztráliába emigrált személyek anyja neve az ottani módon, angol nyelven vagy angol n yelvű változatban kerül feltüntetésre. Ezek után értelmetlen lenne, mert míg a Kárpátmedencei magyarok esetén azt mondhatnánk, hogy valamifajta kényszer hatására változtatták meg az anya nevét románra vagy szlovákra, de mondjuk, az Egyesült Államokban vag y Ausztráliában élők esetén már ez a kényszer nem állapítható meg, tehát semmiképpen sem egyfajta asszimilációs kényszerről van szó. (18.50) Ergo az önök által felvetett élethelyzet nem minden honosítást kérőre adekvát, mert vannak olyan kedvezményes honos ítást kérők, akik esetén az anyja neve tudatosan nem magyar megfelelőként van használva, hanem idegen nyelvű megfelelőként. De mondom, ez csak a harmadik érvem volt
