Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 21 (68. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
509 ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselő csoportja a 2011. február 2122ei ülésnapokra Burány Sándor képviselő urat, a KDNP képviselőcsoportja Michl József képviselő urat, az LMP képviselőcsoportja Scheiring Gábor képviselő urat és Kaufer Virág képviselő asszonyt frakcióvezetőhelyetteseknek meg választotta . Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Burány Sándor frakcióvezetőhelyettes úr, az MSZP részéről: “Az igazságtalan k özterhekről” címmel. Megadom a szót a frakcióvezetőhelyettes úrnak. BURÁNY SÁNDOR (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Pedig olyan jól kezdődött minden! Tavaly júliusban a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János kijelölte a határokat, egyebek mellett lesz ögezte: a Fidesz és a KDNP frakciószövetsége soha, semmilyen körülmények között nem fog olyan törvényeket támogatni, amelyek megsarcolják a kispénzű embereket, legyen olyan a gazdaságpolitika, ahol csak azok viselik a terheket, akiknél van pénz. Hát, jelen tem, ezt jól elszúrták. Épp egy hete észlelte Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodás ellenére - idézem : “Számos helyről érkeztek hírek a kormányhoz arról, hogy az új adórendszer következtében a piacon, a magángazdaságban bércsökkentést tapasztaltak. Ezt a helyzetet nem fogadhatjuk el.” Az utolsó mondattal maradéktalanul egyetértek. Van azonban néhány, megválaszolásra váró kérdés. Rögtön az első: akkor miért csinálták? Miért vezettek be olyan adótörvényt, ahol azok járnak jól, akik többet keresnek, mint 300 ezer forint? Ellentétben az ígéretekkel, önök olyan törvényt támogattak, ahol azok viselik a terheket, akiknél nincs pénz, és nem csupán a magángazdaságban, hanem bizony a közszférában is. Végül is nem kell csodálkozni azon, hogy a kormány nem tudja, mit csinál. Itt van rögtön Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője, aki csak a vagyonnyilatkozata leadásakor észlelte, hogy jócskán beverte a fejét a bérplafonba, mivel hónapok óta 2,2 millió forintot keres. Nem tűnt fel neki. És nem is tartja pofátlanságnak. Hát csoda, hogy nem tudják, 2 millió 700 ezer munkavállaló pénze hogy alakult? És itt érkeztünk el a második kérdéshez: mit csinál egy kormány, ha nagy sokára miniszterelnöke észreveszi, hogy olyan adópol itikát folytat, ami elvesz a kispénzű emberektől, hogy több százezer forintot adjon azoknak, akik észre sem veszik, hogy milyen sokat keresnek? Az ember azt hinné, hogy ilyenkor a kormány átdolgozza az adórendszert, és igazságossá teszi úgy, ahogy ezt az M SZP javasolta. A mi kormányunk azonban nem ilyen. A mi kormányunk ilyenkor szól Rogán Antalnak, hogy nincse véletlenül egy akciócsoportja. Vanni persze van, csakhogy mi végre - kérdezték azonnal az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára kifejtette, hogy a 46 százalékos béremelés csak egy ajánlás, amelynek csak különböző peremfeltételek esetén van létjogosultsága. Ő, ellentétben a kormánnyal , pontosan tudta, mit írt alá. A megállapodás tartalmazza, hogy a helyi bértárgyalásokon a szociális partnerek vegyék figyelembe a vállalkozások verseny, jövedelemtermelő és költségviselő képességét, valamint kiemelt szempontként kezeljék a foglalkoztatás biztonságát, illetve javítását. Elutasító a szakszervezetek álláspontja is. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke például átgondolatlan, buta javaslatnak minősítette az ötletet, amellyel a
