Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BECSEY ZSOLT nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4887 felajánlani - elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak, még egyszer megjegyzem , akkor nem is akar alkalmazni senkit. Az a legelrette ntőbb dolog, márpedig a munkanélküliséget és az alacsony foglalkoztatást azzal tudjuk a legjobban ösztönözni sajnálatos módon, ha egyszerűen a munkaadó azt mondja, hogy annyira merev és rugalmatlan a munkavállalók felvételével kapcsolatos kihívás, hogy ink ább fel sem vesz valakit, vagy legalábbis nem legálisan veszi fel. Ennek nincs értelme, épp ezért kell rugalmasabbá tenni a munkaadást. Emlékszem az angol elnökség alatt egy Tony Blair nevű, baloldalinak nevezett kormányfőre, aki azon is felháborodott, hog y egyáltalán bármilyen korlátok közé akarják tenni azt, hogy egy iskolás gyerek munkavállalást folytasson. Itt azért legalább azt hiszem, ezekben a törvényjavaslatokban és harmonizációs javaslatokban a munkavállalók jogai nem sérülnek. Ez a rabszolgasors é s egyensúlyfelborulás érthetetlen. Szerintem az egy nagyon fontos dolog, hogy olyanok is munkához tudnak jutni, akiknek enélkül nem ajánlanak fel a munkaadók munkát. Ebből kifolyólag például a szabadságra vonatkozó, szintén ilyen Izauratípusú brazil megn yilvánulások sem érthetők számomra. Nevezetesen arról van szó, hogy nyilvánvalóan egy hullámzó helyzetben előrehozott munkavégzést később ki lehet venni. Ugye, most már az is probléma. Nyilvánvaló, hogy nem arról van szó, hogy rabszolgaként túlóráztatni va gy agyondolgoztatni akarja a munkaadó ebben a helyzetben a munkavállalót, hanem egyszerűen csak arról van szó, hogy vannak olyan esetek, amikor szezonálisan egy helyzetnek megfelelően többet fog dolgozni egy munkavállaló, máskor pedig ezt a többletmunkaidő t kiveheti. Ha mi azt mondjuk, hogy nem veheti ki később a többletmunkaidőt, hanem fizessük ki túlóraként azt, amikor hullámszerűen többet kellett valakinek dolgozni, ez megint a foglalkoztatás, a legális foglalkoztatás ellen fog hatni, mert akkor az megin t arra fog kényszeríteni egy kis- és középvállalkozót, hogy ne vegye fel legálisan azt a plusz munkaerőt, márpedig nekünk most mindenkit arra kell ösztönözni, hogy legálisan alkalmazzon személyeket és munkaerőt. Magyarországon az egyik legalacsonyabb a fog lalkoztatási hányad. Most persze hivatkozhatunk sok minden, szlovák példára, én azért megjegyezném, hogy a foglalkoztatási hányadnál az a több mint 3 százalékos különbség óriási. Tehát azért maradjunk ennyiben. Most az, hogy nálunk az inaktívak és a munkan élküliek aránya a szlovák viszonyokhoz képest milyen, azon hosszasan lehetne vitatkozni, de sem az inaktív, sem a munkanélküli nem dolgozik. Tehát most csak arra mondom, hogy igazándiból aki az államot eltartja, az a tényleges foglalkoztatott személy, és e bben a 3 százalék rengeteget jelent. Remélhetőleg egyébként mi is elindulunk felfelé. (0.20) Azt is el kell dönteni, hogy melyik ujjunkat harapjuk meg. Európai szinten a baloldali képviselők mindig azt mondták, hogy a kollektív szerződések kerüljenek előté rbe, ne a munkaadó és a munkavállaló egyéni megállapodása. A kollektív szerződéseknél beszéltünk arról, hogy a próbaidő hat hónapos lehet, ami azt jelenti, hogy ezzel is gyakorlatilag a szakszervezeti vonalat, a kollektív szerződést hozzuk helyzetbe. Most is azt hallom marxista alapon, hogy már a hat hónapos próbaidő is problémát okoz, mert annyi ideig lehet valakit kizsigerelni, majd hat hónap után kirúgni. De kérem szépen, nagyon sok esetben egy vagy két hónap után nem könnyű megmondani, hogy az adott mun kaerőnek milyen az alkalmassága, pláne, ha periodikus, tehát sokszor szezonális helyzettel is összekötött az a munkaerőfelvétel, amit el kellett hogy kövessen a munkaadó. Még egyszer mondom, gondoljuk végig, hogy miről szól ez a vita. Természetesen a munk aerőkölcsönzés is benne volt az előterjesztésben. Ez európai liberalizáció, hogy nem magyar telephelyű munkaerőkölcsönző cégek is folytathassanak tevékenységet Magyarországon. Ez a szolgáltatások szabad áramlása. Hallottam a kritikát az öt évvel kapcsola tban is. Meg kell mondani, hogy sok esetben ez is a munkaerőpiac liberalizációjához tartozik, és nem feltétlenül a munkások megaláztatását vagy kiszolgáltatottságát fogja erősíteni. Megjegyzem, hogy amikor külföldi nagyberuházókkal tárgyalok, arra töreksze m, hogy a munkaerőkölcsönzés aránya, jelensége és
