Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
4879 Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Latorcai János) : Soron következik az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. A törvényjavaslatot T/3404. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/3404/2. számon ismerhették meg képviselőtársaim. Az ülésnap kezdetén az expozé, a bizottsági vélemények és a vezérszónoklatok már elhangzottak. Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adok szót. Elsőként megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportjából. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! képviselőtársaim! Számomra már az furcsa volt, hogy reggel félbehagytuk, mos t este folytatjuk. Érdekes módon azért talán, merthogy ilyenkor fél 12, háromnegyed 12 tájékán valószínűleg nem túl sokan tudják követni ezt a vitát. Pedig gondolom, a beltartalma elég érdekes. Elég érdekes, mert ahhoz, hogy a munkaerőpiacon a foglalkozta tás tekintetében biztonságról beszélhessünk, ahhoz nyilván az kell, hogy egy bővülő, erősödő munkaerőpiac jellemezze a Magyarországot. A valóság ma, egy év kormányzati távlatából tekintve még nem fogalmazható meg ekképpen. Ráadásul az én személyes problémá m ezzel a törvényi előterjesztéssel legkiváltképp az, hogy darabolva, szeletelve pakolja azokat az ügyeket sorba ide a parlamentbe, amelyek a munkavállalók érdeksérelmére következnek be. (23.40) Ma már tárgyaltunk egy ilyen törvényt, amely gyakorlatilag a nemzeti gazdasági és társadalmi tanács életre hívásával, az OÉT megszüntetésével, sok minden egyéb mással kapcsolatos, és ott is érezhető volt annak a törvénynek a tárgyalása kapcsán, hogy milyen olyan intézkedések történnek, amelyek annullálják úgymond a munkaadói vagy a munkavállalói érdekek képviseletét. Most itt ezen a törvényen keresztül más területeket érint, de ugyanez fogható. Ugyanez fogható, mert - azt hiszem, 129 paragrafusból áll ez a törvény , ha jól emlékszem, a 128. § arról szól, hogy region ális szinten, megyei szinten is megszünteti a tripartit típusú érdekegyeztetésnek a rendszerét, a munkaügyi tanácsokat, akik a Munkaerőpiaci Alap kérdéseiben, a decentralizált pénzeszközök felhasználásában mozogtak az elmúlt két évtizedben; ezeket szüntet i meg. A Munkaerőpiaci Alap, mint tudjuk, mint ismerjük, nagyjából Európában az aktuális országok GDPjének erős 1,52 százaléka szokott lenni, amit a foglalkoztatási típusú feszültségek megelőzésére, kialakulásának kezelésére szoktak fordí tani. Magyarországon ma ez úgy néz ki, hogy a volt 1 százalékos mértékből 0,5 százalékot akarnak csinálni, százmilliárdos nagyságrendekkel kívánják csökkenteni ezt az összeget, és gyakorlatilag a munkaadói, munkavállalói befizetések kapcsán azt a jogosítvá nyt is el akarják venni, hogy akik befizetnek, azok bármilyen értelemben beleszólhassanak a későbbiekben arra vonatkozóan, hogy hogyan használják fel ezeket a forrásokat. Márpedig ezzel azt érik el, hogy legkiváltképp a leghátrányosabb helyzetben lévőket s újtják, akár az alulképzetteket, akár a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben élőket, akár a halmozottan hátrányos helyzetű személyi adottságokkal bíró emberek sokaságát, vagy éppen azokat az embereket, akik mondjuk, koruknál fogva már a munkaerőpiaco n nem a legkeresettebbek közé tartoznak.
