Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz):
4863 ho gy ez módosításra kerüljön, ők nem fogják ellenezni. Bízunk benne, hogy ez valóban így fog testet ölteni a szavazás során is. Jobbikos képviselőtársunktól, Ferenczi Gábortól szintén megerősítést nyert, hogy a túlzott adminisztrációval összefüggésben ők is megannyi megkeresést kaptak, és azt is megfogalmazta a képviselő úr, hogy a maguk részéről ők is támogatni fogják ezt a javaslatot, mint a pedagógusok érdekét szolgáló kezdeményezést. A bizottság ülésén szót kért és kapott Mendrei László, a Pedagógusok Dem okratikus Szakszervezetének vezetője is, aki szerint - és erre is hangzott már el utalás - csakúgy, mint a többi szakszervezet részéről megjelent állásfoglalásból kiderülhetett, ők is támogatják ezt a kezdeményezést. Azt is megfogalmazta egyébként Hiller I stván felvetésével kapcsolatban, hogy ők már akkoriban jelezték, hogy megítélésük szerint ez nem fogja beváltani a kezdeményezők által hozzá fűzött reményeket, és az idő Mendrei Lászlót és sokakat, sokunkat igazolt. Arról szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy az oktatási, tudományos és kutatási bizottság a tárgysorozatbavételről és az általános vitára való alkalmasságról egyhangú támogatással döntött. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszön öm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, 1515 perces időkeretben. Elsőnek Kucsák László képviselő úrnak adok szót, a Fidesz képviselőcsoportjából, mint már említettem, 15 perces idők eretben. Parancsoljon, képviselő úr! KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen a lehetőséget. A bizottsági vélemény kapcsán több mindent megfogalmazhattam, igyekszem nem visszaélni a tisztelt jelen lévő képviselő hölgyek és urak türelmével. Ma is regnáló iga zgató kollégától származó információkból meg az én tapasztalataimból is kiindulva tudom megerősíteni azt, hogy ez a törekvés, ez a szándék teljes mértékben indokolt. Már csak azért is, mert gyakorlatilag kódolt volt, hogy ez a rendszer, amit annak idején 2 006ban beléptettek, a gyakorlatba nem illeszthető be, nem vihető át, legalábbis teljeskörűen semmiképpen. Miért nem? Többen megfogalmazták, hogy mondjuk a moduláris képzésben például ennek alkalmazása legalábbis problematikus. Az is ismeretes, hogy a peda gógusok, a tanítók, de leginkább a tanárok napi óraszáma, ezeknek a megoszlása igencsak változó. Van olyan tanítási nap, amikor mondjuk, három tanítási órát ad, van olyan, amikor legalább hatot. Ily módon ebben egy ilyen matematikai rendszer alkalmazása me glehetősen problematikusnak bizonyult az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Megfogalmazódott az is az intézményvezető kolléga részéről, hogy a szeptemberioktóberi időszakot alapul véve ennek a két hónapnak az összegzése a hónap végén történhet meg, hiszen akkor látszik tényszerűen, hogy mennyi volt az effektíve, gyakorlatban megvalósított munka, illetve többletmunkavégzés. Ily módon, ha novemberben küldték tovább ezt a kimutatást, akkor előadódhatott az a helyzet, hogy decemberben jutott hozzá a pedagógus, mondjuk, egy szeptemberben realizált túlmunkával kapcsolatban. (22.30) Többen felvetették azt már a korábbi években is, és itt is hallhattunk erre utalást, hogy ezzel kapcsolatban a tanítási időkeret, amit egyébként pedagógusberkekben tiknek rövidítette k - a pedagógusok leültek, és tikkeltek a szó szoros, illetve átvitt értelmében is , és hogy ez vajon kinek az érdekét szolgálhatta, hogy erre különféle programokat kellett, vagy lehetett, vagy volt ajánlott beszereznie több intézménynek, amelyek alkalmaz ása azért problémákat is okozott úgyszintén. Fontos tehát, hogy vissza lehessen térni a havonta történő elszámoláshoz, és az is nehezen érthető, az idő és a tapasztalatok figyelembevétele alapján, hogy miért is kellett még plusz adminisztrációs
