Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 15 (99. szám) - Egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
4850 kártérítés nagyon gyakran a központi költségvetést terheli, ezért jogos, hogy a várható nagyobb összegű környezetvédelmi bírságot is a központi költségvetés kapja meg. Hozzá kell tennünk: látjuk, hogy a kolontári iszapkatasztrófa kapc sán történik ez a törvénymódosítás. Ilyenkor át kell gondolni, hogy a jövőbeni esetleges vészhelyzetek alkalmával mindig az állami költségvetés álle helyt a környezeti károkért. Azt gondoljuk, hogy az egyedi körülményekre illesztett törvények hosszú távon mindig rejtenek magukban némi kockázatot, ezért lehet, hogy hosszabb távon ezt majd felül kell vizsgálni, de a jelenlegi körülmények között érthetőnek tartjuk ezt a törvénymódosítást, ezért alapvetően támogatni tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a z LMP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Ángyán József államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitá ban elhangzottakra. (Dr. Ángyán József: Igen.) Öné a szó, államtitkár úr. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt köszönöm az alapvetően támogató hozzás zólásokat. Örülök annak, hogy az előterjesztés az ellenzék és a kormánypárt képviselőit egyaránt meggyőzte arról, hogy ilyen típusú szervezet létrehozására szükségünk van. Ez a rendszer Európában jól működik. A magyarországi agrárium, élelmiszerlánc legnag yobb problémája a szétszakítottság, a termelők, a feldolgozók és a kereskedők külön érdekköreinek kialakulása. Minden olyan eszközt fel kell használnunk, amely ezt a fajta megszakítottságot újra egyesíti és egyfajta érdekközösséget hoz létre az élelmiszerl ánc szereplői között. Alapvetően ezt szolgálja ez a törvénymódosító javaslat is - a környezetvédelmi részt levéve róla , nevezetesen, hogy hozzuk létre azon szereplői körök számára ezeket a szervezeteket, amelyek erre megértek. Többféle terület is felmerü lt, felmerülhet más ágazatokban is ugyanilyen szakmaközi szervezetek létrehozása. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez a két alapvető terület, a zöldséggyümölcs, illetve a szőlőbor vertikum az, amely erre megérett. Különösen igaz ez a zöldséggyümölcs vertikumra, ahol ez a szervezet létre is jött. Itt utalnék arra, amit Szabó Rebeka kért: valóban vizsgálnunk kell majd ennek az egész rendszernek a működését egyfajta monitoring felépítésével. Ez a szervezet eddig jól működött. Megjegyzem persze, valóban felmerül a k érdés, hogy a helyi piacok és a kisebb szerveződések milyen módon tudnak ehhez a rendszerhez csatlakozni. Ezzel az aggállyal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a miniszternek mérlegelési joga van. Itt alapvetően a kiterjesztésről van szó, arról, hogy h a ez a kétharmados többségű domináns szerveződés elhatároz bizonyos lépéseket, akkor az milyen mértékben terjeszthető ki a szervezeten kívül lévőkre, a nem tagokra. A miniszter mérlegelési joga valószínűleg lehetőséget kínál arra, hogy ha a helyi gazdaságf ejlesztéssel kapcsolatban zavarok merülnek fel, a miniszter mérlegelje azt, hogy kiterjesztie ezeket az intézkedéseket a szervezeten kívül rekedt vagy szándékosan kívül maradt szereplőkre is. Ráadásul egy év tapasztalatai után dönthet a miniszter ennek a többségi szervezetnek a kérésére arról, hogy kiterjesztie a többi szereplőre is. A határspektruma viszont korlátozott, hiszen maximum három évre terjesztheti ki ezt az intézkedést. Tehát nem egy végleges és megmásíthatatlan helyzetről van szó, ha a többsé g egyfajta döntést hoz, hanem komoly mérlegelési lehetőséget biztosít a miniszternek. A miniszter egy év tapasztalatai alapján mérlegel, és a törvény értelmében legfeljebb három évre vonatkozóan hozhatja meg ezt az intézkedést. (Az elnöki széket dr. Latorc ai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ami a környezetvédelem ügyeivel kapcsolatos kritikai megjegyzéseket illeti - hogy erre is reagáljak : egyetértve azzal, amit Szabó Rebeka elmondott ezzel kapcsolatban, a logika valóban azt diktálja, hogy ha az állam minden tekintetben jótáll egy ilyen helyzetben, és a szolidaritás elve alapján a károkat elhárítja, akkor valószínűleg célszerűbb, ha a központi költségvetésbe kerülnek be
