Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 7 (96. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. KOVÁCS JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
4132 úr expozéjában hallhattuk, e két területet érintő módosításokra a Széll Kálmántervben megfogalmazott célok elérése érdekében van szü kség. A népegészségügyet érintő változásokból ki kell emelni, hogy a jó egészségi állapot eléréséhez biztosítani kell az egészség előfeltételeit, a hatékony egészségfejlesztést, az egészség védelmét, a megelőzést és a végén: a beteg emberek gyógyítását. Má r a nemzeti együttműködés programjában is világosan kifejezésre jutott, hogy a kormány prioritásként kezeli a népegészségügy területét. Ehhez a szemléletmódhoz kapcsolódva a múlt héten a kormány által elfogadott Semmelweisterv már konkrét irányokat is meg határoz a területet illetően. Az előttünk álló javaslatcsomag ugyan nem ennek a koncepciónak a végrehajtását szolgálja, de különösen a népegészségügyi változásokat tekintve már érzékelhető az új szemléletmód, amely a teljes ellátórendszer megújulását és ha tékonyabbá tételét szolgálja. Így van ez egyébként egész Európában, és az uniós elnökség kapcsán szinte minden egészségügyi rendezvényen kiemelten szerepeltek a népegészségügyi kérdések. Tisztelt Képviselőtársaim! A bevezető gondolatok után most részletese n szólnék a javaslat általunk legfontosabbnak tartott pontjairól. Az egészségbiztosítási törvény módosításának leghangsúlyosabb pontja a táppénzfolyósítás szabályainak felülvizsgálata. A javaslat célja, hogy a közpénzekkel való visszaélés lehetőségét a min imálisra csökkentsék, a táppénzellátás valóban megfeleljen eredeti céljának, és a betegség miatt keresőképtelenné vált személyeknek nyújtson pénzbeli ellátást. A javaslat kimondja a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó pa sszív táppénz eltörlését, mert a passzív táppénz lényegében már szociális ellátásként funkcionált az utóbbi időben, és nagyon gyakran előfordult, hogy vissza lehetett vele élni, ami igen jelentős anyagi veszteséget jelentett és jelent most is. Ehhez a ponthoz kapcsolódó változást jelent még, hogy a jövőben a táppénzen lévők akár soron kívüli ellátásban részesülhetnek azért, hogy minél előbb vissza tudjanak térni a munka világába. A táppénzen eltöltött idő így lerövidül, ami hosszú távon védi ter mészetesen az egészségügyi alapot, és a megtakarított összeget egészségügyi ellátásra, gyógykezelésre lehet fordítani. Az egészségügyi törvény módosítása számos változást tartalmaz. Az egyik, amire utaltam már korábban is, a népegészségügyet érintő változá sok. Az egészségügy más területeihez hasonlóan mély válságban van ez a terület, ezért teljes megújításra szorul. Nemzeti egészségfejlesztési programot 1997 óta egyik kormány sem dolgozott ki. 2001től ugyan sor került három ütemben a népegészségügyi progra m részprogramjainak elfogadására, ilyen volt a drogstratégia, a lelki egészség kérdése, de a gyakorlatban teljes előrelépés a téma területén nem történt. Össztársadalmi feladat ez. Fontos cél a felnövekvő nemzedék védelme és nevelése, ugyanakkor a felnőtte ket is ösztönözni kell az egészségesebb életmód kialakítására. A Semmelweistervben kulcsfeladatként jelenik meg a dohányzás visszaszorítása, a sport népszerűsítése, a mentális egészség megőrzése és fejlesztése. A jelenlegi módosításokat a koncepcióban kid olgozott célok eléréséhez tett első lépésként lehet értékelni. A tervezet korszerű definíciók mentén szolgálja a népegészségügy fogalmát. Kikerül a szövegből az egészségmegőrzés. A helyére olyan fogalmak kerülnek, mint az egészségvédelem és az egészségfejl esztés. A törvény rendelkezik továbbá a közoktatási intézményekben teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetéséről, valamint előírja egy népegészségügyi stratégia és akcióterv kidolgozását is. A javaslat elfogadásával megszűnik a Nemzeti Egészségügyi Tanács, mivel a tagjainak a kiválasztása és az egyéb eljárási szabályok körüli viták nem tették lehetővé érdemi szakmai párbeszéd kialakulását, érdemi döntések meghozatalát. Tevékenységének felülvizsgálatát többek között a megváltozott kormányzati struktúr a és jogszabályi környezet, valamint az új szakmai kollégiumi rendszer kialakítása indokolta. A megváltozott viszonyok között egyértelművé vált, hogy a Nemzeti Egészségügyi Tanács már összetételéből adódóan sem tudja betölteni az eredeti jogalkotói szándék szerinti funkcióját. Feladatait a május 1jével felálló új szakmai kollégiumi rendszer látja majd el, a betegjogok képviseletét pedig az egészségügyi, betegjogi és dokumentációs központ látja majd el, amelynek létrehozására a kormány határozatban kötelezt e a tárcát.
