Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 7 (96. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. KOVÁCS JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
4133 (9.30) Az egészségügyi dolgozók nyilvántartására vonatkozó több szabály módosításra került. Ezek közül elsősorban az orvosnőket érintő névhasználat emelhető ki. Miután erről több szó esett már ma, ennek részletezésétől eltekintenék. A jelenlegi javaslat úgy rendezné a problémát, hogy a születési és anyakönyvi nevet is szerepeltetné a működési nyilvántartásban, és az érintett eldönthetné, melyik nevét kívánja használni munkája során. A működési nyilvántartásra vonatkozó másik módosítás célja a Bt k. fogalomhasználatával összhangba hozni a jelenlegi szabályokat. Tartalmilag nem változik a jelenlegi szabályozás a működési nyilvántartásba való felvételre, illetve az abból való törlésre vonatkozóan. Ezen túl ebben a két esetben, amelyben valakit a bünt etéssel vagy bűncselekménnyel összefüggésben törölni kell vagy nem lehet felvenni a nyilvántartásba, a módosítás összhangba hozza a jelenlegi szabályozást a Btk. fogalomhasználatával. A harmadik módosító csomag a rezidensekkel kapcsolatos nyilvántartás vez etését érinti, személyes adatok kezeléséről van szó. Itt szabályozni kell, hogy a rezidensekkel kapcsolatos adminisztratív jellegű feladatokat hogyan lehet nyilvántartani, kezelni. A javaslat pontosítja a működési nyilvántartásba való felvétel szabályait. Az egészségügyi tevékenység végzéséről szóló törvény módosítása azért indokolt, mert az ügyeleti idő kiadásával, díjazásával kapcsolatban rengeteg probléma merült fel a rendszerben. A javaslatban szereplő módosítások elsősorban jogértelmezési jellegűnek te kinthetők, céljuk pedig az, hogy a munkavállalót ne érje hátrány, ha ügyeletet vállal. A módosítás következtében, ha valaki ügyeletet vállal a rendes munkaidő terhére, nem lehet a bére kevesebb, mint ha rendes munkaidőben töltené el ezt az időt. Tehát a re ndes munkaidőkeret terhéig vagy annak mértékéig ki kell egészíteni az ügyeleti díjat. Az ehhez kapcsolódó módosítás az, hogy a munkáltató köteles lehetőség szerint úgy beosztani a munkavállaló idejét, hogy a rendes munkaidő teljes mértékig kimerítésre kerü ljön. Amennyiben ez nem valósul meg, a munkavállalót nem érheti hátrány. Ki kell egészíteni a munkabérét a rendes munkaidő terhére, annak mértékéig. Mint már megemlítésre került, módosul a pihenőidő kiadására vonatkozó szabályozás is. A jelenlegi rendszer jogalkalmazási nehézségeket eredményez, hiszen a jelenleg hatályos szabályozásból nem derül ki egyértelműen, hogy mi a pihenőidő munkajogi értelmezése, beleszámítanake személyi alapbér fejében teljesítendő órák a rendes munkaidő órái közé. A törvénymódosí tó csomag egyik legjelentősebb eleme a gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosítása. Ahogy azt már korábban hallhattuk, ezek a módosítások elsősorban a Széll Kálmánterv gyógyszerpolitikai rendszeréhez kötődnek. A jelenlegi módosítások célja a gyógys zertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott 300 milliárd forintos egyenleg tartása. Mindezek mellett a javaslatok tartalmazzák azon elemeket, amelyek a nemkívánatos gyógyszergyártói befolyásolást visszaszorítják, teret engedve a szakmai alapon nyugvó és a betegek pénztárcáját kímélő gyógyszerválasztásnak. A módosítás legfőbb elemének tekinthetjük, hogy a jelenlegi 12 százalékról 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, súlyos szabálytalanság esetén pedig a kiszabható bírság maximumát 25ről 500 millió forintra emelik. Ez a gyártók extraprofitjának mérséklését jelenti. Ehhez a javaslathoz kapcsolódik, hogy egyes drága készítmények után kötött, úgynevezett támogatásvolumenszerződések újratárgyalásával a bi ztosító kedvezőbb feltételeket alakíthat ki. Az állami biztosítói szerep növelését, a betegterhek mérséklését jelenti a már ez évben eddig életbe léptetett módosítások mellett a lejárt szabadalmú termékek, úgynevezett generikumok térnyerésének elősegítése, kedvezőbb árszinten való biztosítása. Ennek kapcsán kerül bevezetésre az úgynevezett preferenciasáv fogalma, amelybe azon kedvező árú készítmények tartoznak az azonos terápiás eredményességűek közül, amelyeket a betegnek a biztosító a gyógyszerfelírások e gy csoportjánál vagy közgyógyellátás során ajánl. Ezzel biztosítható, hogy minden gyógyszercsoport esetében, így a szárnyra kelt híresztelésekkel szemben a
