Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 7 (96. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GÖNDÖR ISTVÁN jegyző: - ELNÖK (Jakab István): - HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4127 egyén és ezáltal a lakosság egész ségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködő feladatainak meghatározásával. A jelenlegi törvény népegészségügyről szóló fejezete több ponton nem tartalmazza azokat a korszer ű fogalmakat, amelyek utalnak arra, hogy az egyén miként teheti képessé magát a saját egészségének fejlesztésére, és a közösségfejlesztés jelentősége sincs kellően kihangsúlyozva. Az egészségmegőrzés kifejezést a törvény teljes szövegében mellőzni javasolj uk, helyette a szövegkörnyezettől függően az egészségfejlesztés, egészségvédelem kifejezéseket illesztettük be. Erre azért volt szükség, mert az egészségmegőrzés egy biomedikális megközelítésű fogalom, amelyben a hangsúly a gyógyításon és a már kialakult k órállapotok kezelésén van. Ugyanakkor az egészségfejlesztés ennél több. Tartalmát tekintve az a folyamat, amelynek során az egyén növeli jártasságát saját egészségének javítása érdekében, képességet szerez az egészséges életvitel fenntartására és a változó környezethez való alkalmazkodásra. Az egészségfejlesztés a lakosság egészséggel kapcsolatos műveltségének fokozására, az egészséges magatartásra, az egészséget veszélyeztető ártalmak és megbetegedések megelőzésére irányuló tevékenység. Az egészségfejleszt és tevékenységi területei lefedik az egyéni képességek fejlesztését, a közösségi cselekvések erősítését, az egészséget támogató környezet fenntartását, az egészséget támogató szakmapolitikai irányelvek megfogalmazását és az egészségügyi ellátórendszer mege lőzésközpontú áthangolását. Mindezzel összhangban aktualizáltuk a népegészségügy fogalmát, ahol a népegészségügy összkormányzati, a társadalom egészére építő szervezett tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében. A népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának monitorozása, az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása kormányzati, szakmai és civil szervezetekkel való együttműködésben. Világossá kívántuk tenni azt, hogy a népegészségügy minden ágazat számára kiemelt jelentőségű feladat, nem kizárólag az egészségügyi ágazat feladata, közös összefogással és felelősséggel kell a lakosság egészségi állapotának javításához hozzáállni. Ugyanakkor a nemzetközi irányvonalakkal összhangban lévő népegészségügyi stratégia és az ennek megvalósítását elősegítő akcióterv kidolgozása szükséges, amely előre meghatározott, mérhető célokat tartalmaz az egészség javítása érdekében. A népe gészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható tényezőknek a folyamatos monitorozása és rendszeres elemzése, különös tekintettel az egészség előfeltételeire: lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható e rőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. Tisztelt Ház! A törvénymódosítás tartalmazza, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az ifjúkori betegségek felismerésére, a betegségek és szövődmények kialakulásának megelőzésére, valamint a fizikai és men tális állapot szűrési módszertanának, programjának kidolgozására, országos kiterjesztésére, az életmódtanácsadási rendszer megvalósítására. Rendszeres szűrőprogramokat szükséges megvalósítani előzetesen meghatározott korcsoportokban, a szűrőprogramok ered ményeit személyre szabott tanácsadásra és népegészségügyi akciók indítására kell felhasználni. Törvényjavaslatunk az egészségkommunikáció jelentőségét is hangsúlyozza, kitér az egészséges életmódot elősegítő ismeretek terjesztése körében a sajtótermékekben , valamint a médiaszolgáltatások nyújtása során az egészségnevelés szempontjainak figyelembevételére. Gyermekeink egészségét helyezzük előtérbe, amikor a korcsoportokhoz igazodva a közoktatási intézményekben a teljes körű egészségfejlesztés bevezetését és megvalósítását írtuk elő. Ez magában foglalja az egészséges táplálkozást, a mindennapi testnevelést, testmozgást, a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítését személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek alkalmazásával, valamint az egé szségismeretek hatékony oktatását, amely többek között magában foglalja a környezet, fogyasztó- és balesetvédelmi, valamint a társas kapcsolati készségekre, a családi életre és a médiatudatosságra nevelést is.
