Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 7 (96. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GÖNDÖR ISTVÁN jegyző: - ELNÖK (Jakab István): - HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4128 Ugyancsak az összefogás jelentőségét emeljük ki azzal, hogy a települési önkormányzatok együttműködését kérjük a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben. A nemzeti egészségfejlesztési program a jog szintjén létezik jelenleg, tén yleges program azonban nem áll mögötte, ezért a programot a törvényből töröljük, az egészségügy stratégiai átalakítását mi a Semmelweisterv alapján képzeljük el. Felülvizsgáltuk a táppénzfolyósítás szabályait azért, hogy egy tisztán biztosítási elven műkö dő, hatékony, átlátható rendszer álljon fel, olyan rendszer, amiben változatlanok maradnak a jelenleg jól működő elemek. Amikor az idei év gyógyszertámogatási rendszeréről, annak átalakításáról beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a problémákat , amelyek e rendszert jelenleg jellemzik. Az elmúlt években ugyanis a közfinanszírozott gyógyszerellátás keretei között számos anomália kialakult. Mik ezek a problémák? Az állami biztosítói szerep nem érvényesül hatékonyan, a befogadási eljárások bonyolult ak, nem egyértelműek. Nincs ösztönző elem a rendszerben a hatékony gyógyszerfelírásra, felhasználásra, a generikus gyógyszerek árai magasabbak a nemzetközi árakból következtethető lehetségesnél, nem elég hatékony a forrásallokáció, és a gyógyszerek támoga tása nem függ a tényleges hatékonyságtól. A gyógyszerellátás rendszere nagyon összetett rendszer. A gyógyszerkasszát érintő jelentősebb átalakítás hatást gyakorolhat az ágazat minden szereplőjére: az államra, a betegekre, az orvosokra, a patikákra, a gyógy szernagykereskedőkre és a gyártókra. Ezért minden átalakítást csak úgy teszünk meg, hogy e hatásokat együttesen figyelembe vesszük. Az átalakításainkat négy fontos alapelv mentén képzeljük el. Ezek a következők: az egészségtudatosság növelése, a prevenci ós szemlélet javítása, a lakossági terhek növekedésének elkerülése, a térben és időben folyamatos gyógyszerhez való hozzáférés biztosítása. Azt várjuk az új rendszertől, hogy hatékonyabb legyen, és jelentősen visszaszoruljon a korrupció lehetősége, ehhez m egfelelő szabályozókat és ösztönzőket fogunk alkalmazni. Az intézkedések bevezetésének legfontosabb célja, hogy a gyógyszerkassza kiadási és bevételi oldalának költségvetési törvényben meghatározott egyenlegét tartani tudjuk. Támogatáspolitikai intézkedése ink 2011 júliusától kerülhetnének folyamatosan bevezetésre. A támogatáspolitikai intézkedések kiegészítését szolgálja a gyógyszergyártói promóciós tevékenységek szigorítása. Ezenfelül a törvényjavaslat jogharmonizációs és a jogalkalmazást segítő módosításo kat tartalmaz. Pontosítjuk azokat a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények körét, amelyek gyógyhatásra hivatkozással csupán 2013. március 31éig forgalmazhatóak. A kamarákkal kapcsolatban egy apró, de fontos módosításra van szükség; hivatásrend i köztestületeink jogköreit az előző kormányzat jelentősen gyengítette, mi az idei esztendőben visszaadtuk az őket megillető megbecsülést. Most az illetékekről szóló törvény módosításával, a szakmai kamarai tagság első létesítése esetén tárgyi illetékmente sséget biztosítunk. (9.10) Tisztelt Ház! Engedjenek meg néhány szót az egészségügyi ügyeletek után kötelezően kiadandó pihenőidőről. A vonatkozó jogszabály jelenlegi rendelkezései alapján nem egyértelmű, hogy mi a szóban forgó pihenőidő munkajogi minősítés e, annak órái beleszámítanake a személyi alapbér fejében teljesítendő órák, a rendes munkaidő órái közé. Javaslatunkkal megerősítjük az egészségügyi tevékenység végzéséről szóló törvényben is rögzített azon követelményt, amely szerint a heti munkaidő legm agasabb időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes időtartamát be kell számítani. Ennek érdekében a munkavállaló bérét a személyi alapbérére, illetve közalkalmazott esetében a garantált illetményre kell kiegészíteni, ha az ügyeleti feladatellátások, illet ve az erre tekintettel kiadott kompenzáló pihenőidő alkalmazása miatt a rendes munkaidő egészét nem dolgozta le a munkavállaló. Ettől csak a felek megállapodása alapján
