Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. június 6 (95. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter: - ELNÖK (Kövér László): - DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP):
3981 DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindannyian tudjuk, hogy az 1945 után hatalomra jutott kommunista rezsim - a múltat végképp eltörölni akarván - az első és a második világháborúban elesett katonahősök emlékét is megpróbálta kitörölni a nemzet emlékezetéből. (14.00) Majdnem ötven évig tartott az a kurzus, amely a nemzeti értékeinket tagadta és megpróbálta azokat szisztema tikusan felszámolni. Valóban, az első Orbánkormány idején a 2001. évi LXIII. törvény állította helyre a régi szokást, és szentelte május utolsó vasárnapját újra a hősök emlékünnepévé. De hogy mit kellett elszenvedni ennek a népnek és hőseinek a kommunizmu s ideje alatt, arra nagyon jó példa a rákoskeresztúri köztemető első világháborús hősi parcellája és emlékműve, ahol 10 ezer katonánk nyugodott, és amelyet az ötvenes években szüntettek meg azzal a jelmondattal, hogy lejárt a porladási idő, rájuk lehet tem etni. A több évtized alatt tudatosan okozott mérhetetlen károkat nem lehet egyik pillanatról a másikra felszámolni. Ez egy hosszabb folyamat, amely azonban ’90 óta folyamatosan tart. 1990 óta a hivatalban volt nemzeti elkötelezettségű kormányok számos lépé st tettek ennek érdekében. Központi katonatemetők épültek a második világháború és a második magyar hadsereg hősi halottai számára a Donkanyarban, számos emlékmű és emléktábla létesült vagy újult meg szerte az országban és a Kárpátmedencében. A honvédelm i tárca jelenlegi vezetése a már elért eredményekre tudatosan építve szeretne még intenzívebben foglalkozni hősi halottaink emlékének megőrzésével. Úgy gondolom, hogy a hadi sírok, a hősi emlékművek és emlékhelyek törvényben rögzített védelmet kell hogy él vezzenek. Az ehhez kapcsolódó jogszabályelőkészítő tevékenység már folyik a Honvédelmi Minisztériumban. Ennek a ’90 óta tartó folyamatnak egy igen jeles és kiemelkedő eseménye volt a Kövér László házelnök úr kezdeményezése és döntése alapján a múlt héten megtörtént emléktáblaavatás, amire a képviselő úr is utalt. A házelnök úr a közelmúltban hajtott fejet a doberdói csatatéren elesett magyar hősök emléke előtt, és a közeljövőben szándékában áll a Donkanyarban elesett magyar hősök előtt is tisztelegni. Sz erencsémnek tartom, ha majd én is elkísérhetem őt erre az útjára. Hála Istennek, hogy a magyar alkotmányos berendezkedés centrumában lévő legfőbb államhatalmi és népképviseleti szervnek, a Magyar Országgyűlésnek ilyen szellemiségű vezetője van. Házelnök úr minden bizonnyal a jövőben is kezdeményezni és támogatni fogja az általa szükségesnek ítélt lépéseket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Kövér László) : Napirend előtt felszólalásra jelentkezett Lukács Tamás képviselő úr, a KDNP ré széről: “Privilégiumok és monopóliumok, avagy hogyan készülnek a nemzetközi jelentések?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tárgyalódelegá ciója ez év április 5én tárgyalásokat folytatott Frank La Rua ENSZ szólásszabadságért felelős különmegbízottal a magyar médiatörvényről. Megállapodásunk szerint a tárgyalást ez év június 2án folytattuk civil szervezetek bevonásával úgy, hogy az időpontot és részben a civil szervezeteket előre egyeztettük. Nemcsak én lepődtem meg ezért, de mások is, hogy a tárgyalás előtt két nappal egy 15 fős listát kaptam, akiket az ülésre meg kellett volna hívnom. Ennek a kérésnek nyilvánvalóan nem állt módomban eleget tenni, tekintettel arra, hogy a diplomáciában nem szokásos, hogy a meghívott fél diktálja, mely szervezetek kapnak meghívást, másrészt a megjelölt szervezetek és személyek között a korábbi egyeztetés alapján már több meghívást kapott.