Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló ország... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PÓCS JÁNOS (Fidesz):
3957 A bűnt a vizsgálóbizottság felállításával részben jóvá leh et tenni, de mindenképpen én is szeretnék ráerősíteni arra, hogy ezt a lengyel támogatást minden erőnkkel támogassuk, a kormány is, és az összes szakmai fórumon ezt tegyük meg. Azonkívül pedig jó lenne soron kívül elérni azt, hogy tudjuk segíteni azokat a Rábaközi és most már az ország egyéb területein is összeálló gazdákat, akik szövetkezeti formában szeretnék a cukorgyárakat újraindítani, mégpedig olyan formában, hogy ezek az esetlegesen újrainduló cukorgyárak hosszú távon is működőképesek lehessenek, és ehhez a kormány biztosítsa a feltételeket. Ebben a kérdésben is ismét csak azt tudom elmondani, hogy jó lenne, ha végre Brüsszellel szemben is képes lenne a kormány a magyar érdekeket képviselni, és az elmúlt 20 év felelőseinek megtalálásához, az élelmisz eripar tönkretevőinek megtalálásához pedig a Jobbik minden segítséget meg fog adni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tizenöt perces időkeretben Pócs János fideszes képviselő úrnak adom meg a szót. PÓCS JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A több sebből vérző magyar élelmiszergazdaság állatorvosi lova a cukoripar. Húszéves történetét áttekintve mint cseppben a tenger, megmutatkozik a magyar agrárium minden prob lémája. 1990ben még 12 cukorgyár működött nyereségesen hazánkban. Mára mindössze egy cég maradt életben, az is külföldi tulajdonban van. Aki a rendszerváltás előtt volt gyerek, a földrajzórán nem győzte megtanulni, hogy hol vannak az országban cukorgyárak . A mai gyerekeknek elég egy várost tudni: Kaposvár. A 90es évek közepén 12 cukorgyárat privatizáltak, azt állítva, hogy csak szakmai befektetőknek adják el az üzemeket. Azzal hitegették a népet, hogy a szakmai befektető nem piacot akar venni, hanem majd itt termel nálunk új technológiával, sok embert foglalkoztatva. 2004ben még 5 üzem működött a 12ből, 5 olyan üzem, amely alkalmas volt arra, hogy az ország igényeit kielégítse. A 2004ig lezajlott eseményeket akár normál piaci folyamatként is értékelhetj ük. De azt, ami utána történt, a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetjük másnak, mint az ágazat tönkretételének. A gyártás és a termelés drasztikus visszaesése 2006ban az Európai Unió úgynevezett cukorrendtartási reformjával folytatódott. Az Unió ekkor tű zte ki céljául, ekkor vállalta, hogy 4 év alatt 6 millió tonnával csökkenti az előállított cukor mennyiségét. A reform előtt az Unió 17,4 millió tonna cukrot állított elő. Ebből Magyarországon 400 ezer tonna készült. Az EU a gyártott mennyiséget, a kvótát 11,5 millió tonnára kívánta csökkenteni. A hazai cukortermelés kifejezetten nyereséges volt. Ennek ellenére a szocialistaszabad demokrata kormány asszisztált az EUdöntéshez, amely 2006ban cukorreform címszóval a cukorgyárak termelésé nek visszaszorítását ösztönző rendelkezéseket hozott. Gráf József, az akkori szocialista agrárminiszter ugyanakkor azt mondta, hogy a cukorreform következtében egyetlen gyárat sem kell majd bezárni. Itt kívánom megjegyezni, hogy a Fidesz európai uniós frak ciója 2006ban nemmel szavazott a cukorreformmal kapcsolatban. Mivel a vállalatok önként nem akartak lemondani a termelési kvótáról, ezért az EU 2007ben a reform reformjáról döntött, és olyan jelentős ösztönzőket vezetett be, amelyek hatására a cukorrépatermelők felhagytak a termesztéssel. A gazdák 45 évi profitjuknak megfelelő összeget kaptak cserébe. Micsoda szerencse - gondolták a Szerencs környéki gazdák, és éltek a ragyogó alkalommal. Döntésük nyomán végleg ellehetetlenült a 119 éves Szerencsi Cukor gyár. Megszűnt 150 munkahely, 300 család került létbizonytalanságba. Uraim! Gratulálok mindehhez. Ráadásul nem versenyképességi gondok miatt kellet leépíteni a gyárakat. A legfejlettebb technológiával működő üzemeket is bezárták. A kabai gyár az egyik legv ersenyképesebb európai üzem volt, mégis bezárták. Mivel a gyár viszonylag nagynak számított, a tulajdonosok éppen ezért döntöttek a bezárás mellett, mert a cukorreform szerint minél nagyobb
