Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló ország... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP):
3958 volt az üzem, annál több támogatást kaptak a bezárásért. 2006ban bezárt a kabai gyár, majd 2007ben a fennmaradt három gyár közül is kettőre lakat került. Mára csak a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyára üzemel, és mindössze 105 ezer tonna cukorkvóta maradt meg hazánknak. A csatlakozáskor kiharcolt 402 ezer tonnás országos cukorkvóta 75 százalékát visszaadtuk Brüsszelnek. A magyarországi cukoripar egyszereplőssé vált, és önmagában képtelen a hazai piac ellátására. Nézzük meg néhány gondolat erejéig az európai cukoripar jelenlegi helyzetét! A multinacionális üzletláncok elté rő üzletpolitikát folytatnak az egyes országokban. Tőlünk nyugatabbra a gyártókkal hosszú távú, éves szerződéseket kötnek, ezért tudják még a tavaly nyári, 1 euró alatti áron kínálni a termékeket. Hazánkban viszont csak 12 hónapra szerződnek, és piaci áro n vásárolnak. Így próbálják a legolcsóbb, sokszor importcukrot beszerezni. A taktika eddig bevált. Az utóbbi 23 évben az Európai Unión belül Magyarországon volt a legalacsonyabb, 180190 forint a cukor kilónkénti ára. Persze, ebben az is jelentős szerepet játszott, hogy jelentős mennyiségű cukor jött be feketén az országba. (0.10) A kialakult helyzetet jól példázza, hogy ez a taktika csak addig működik, amíg a világpiacon nem alakul ki áruhiány. A cukor tőzsdei ára 2009. január óta 150 százalékkal nőtt. Az idei év elejére 30 éve nem tapasztalt magasságot ér el. Az árrobbanás mögött az húzódik meg, hogy miközben a kereslet nő, a készenlétek szintje, a globális fogyasztás csaknem a felére, annak a harmadára esett vissza. Brazíliában ugyanis szárazság, Európáb an számos országban csapadék, Ausztráliában pedig árvíz sújtotta a cukornád- és a cukorrépatermelést. Az is baj, hogy emelkedik az olaj ára, és a világ legnagyobb cukortermelőjének számító Brazíliában ilyenkor inkább bioetanolt gyártanak a cukornádból. A spekuláció is felfelé hajtja az árakat, mint erre Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úr is felhívta a figyelmet. Az üzletág furcsasága, hogy az Európai Unió egészét tekintve van elég cukor, de nem olyan minőségben és nem olyan mennyiségben áll rende lkezésre, mint az kellene. Az ilyen alapélelmiszer ára pedig már a hiány lehetőségének a gondolatára is érzékenyen reagál. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Goethe azt mondta, ha egy háborút elveszítünk, az malőr. Ha egy parasztház leég, az tragédi a. Ebben az országban az elmúlt években nagyon sok parasztház égett le. Itt az idő, hogy megvizsgáljuk a felelősség kérdését. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kettő percre Harangozó Gábor képvis elő úrnak adom meg a szót, MSZP. HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Ahogy Ficsor Ádám képviselőtársam is elmondta, azzal egyetértünk, hogy ha egy vizsgálóbizottság kivizsgálja, hogy hogyan alakult így a cukorhelyze t, akkor azt tegye tárgyilagosan, és valóban táruljon föl az igazság. Magam is kíváncsi vagyok több részletre, ami esetleg ma még tisztázatlan. Azzal viszont nem értek egyet, hogyha prejudikálunk vagy megpróbáljuk a tényeket egy kicsit máshogyan beállítani , és kifejezetten az európai szerepvállalás - amiben én is részt vettem - tekintetében szeretnék egy megjegyzést tenni. Az európai parlamenti vitában való igaz, hogy a Fideszképviselő, Glattfelder Béla képviselőtársam nagyon harciasan kiállt a cukorreform ellen, ugyanezt tette Tabajdi Csaba és ugyanezt tettem jómagam is. Ebben nem volt semmiféle pártmegosztás, mint ahogy egyébként általában a Magyarországot érintő fontos kérdésekben nem volt FideszMSZP ellentét, mindannyian tudtuk, hogy mi a magyar érdek, és aszerint cselekedtünk. És ha már szót kértem, akkor még egy dolgot hadd mondjak a vizsgálóbizottsághoz. Szóval, az is egy nagyon fontos kérdés, hogy hogyan alakulhatott ki az ma, hogy Ausztriában 220 forintért lehet cukrot kapni, Magyarországon meg 300 forint fölött akár. Ebben több válasz lehetséges. Egyrészt
