Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló 52/2010. (VII. 14.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZABÓ VILMOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
3937 egy 15 tagból álló testületként működik a szervezet, 12 évre választott tagokka l. És igazából nem hallottunk egyetlenegy mondatot sem arról az alkotmányozás vitájában, hogy ezt a koncepciót már most, tehát 2012. január 1je előtt szeretné megvalósítani a kormánytöbbség. Igazából nem tudjuk ennek az igazi okát, ezzel valahogy adósak m aradtak. Sokféle verziót hallottunk, például nagy az ügyhátralék, le kell dolgozni. Egyetértünk egyébként ezzel, nagy az ügyhátralék, és le kell dolgozni. Ennek egy törvényi garanciáját egyértelműen az adná meg, ha végre az Országgyűlés elé kerülne az Alko tmánybíróság ügyrendje, és abban végre határidőkkel és egyértelmű számonkérhetőséggel végezhetné munkáját az Alkotmánybíróság. Így nem fordulhatna elő az, hogy olyan, a jogállamiság elveit súlyosan sértő, az elmúlt 8 évben hozott, alapvető jogokat, mondjuk az egyesülési vagy gyülekezési jogot sértő jogszabályok maradhassanak hatályban, és az Alkotmánybíróság előtt legyenek már 4 éve, mint például a passzív engedetlenségről szóló lex március 15, amit a Gyurcsánykormány hozott, direkt a 2006 őszi tüntetések folytatásának megakadályozására, és amelyet a Nemzeti Jogvédő Szolgálatunk már akkor Alkotmánybíróság elé vitt. Négy éve nem született döntés ebben az ügyben, ami, azt gondolom, példátlan és megengedhetetlen. Erre egyébként lenne a kormánytöbbségnek egy fr appáns megoldási lehetősége, saját kormánya révén hatályon kívül tudná helyezni ezt a rendelkezést, vagy akár a lex tojás törvény számos alkotmányellenes kitételét. Miért kell várnunk az Alkotmánybíróság döntésére, ha mindannyian demokráciában, jogállamisá gban gondolkodunk, akkor ez egy jogos elvárás. Viszont visszatérve a kérdésünkre, hogy miért most kerül bevezetésre, nekem az a feltételezésem, hogy itt azért más ok is meghúzódhat. Tehát nagyon határozottan szeretném kérni az előterjesztőket, hogy oszlass ák el az esetleges ilyen felvetéseket, már csírájában fojtsák el azzal, hogy vajon miért nem az eredeti koncepció szerint január 1jétől, miért most lép ez a rendszer hatályba. Vajon esetleg nem az az oka, hogy az elkövetkezendő időszakban olyan törvények meghozatalára készülnek, amelyek alkotmányosságában adott esetben nem bíznak? És ezért ezen időszakban már szükséges volna a létszámnövekedés, jelenleg 10 fővel működik a törvény szerint 11 fős Alkotmánybíróság, és itt 5 fő megválasztásával, az elmondott r endszer szerint, ahogy Gyüre Csaba képviselőtársam jelezte, mind a jelölésben, mind pedig a megválasztásban lényegében korlátlan, mindenfajta fékkel ellensúlyozatlan lehetősége van a kormánytöbbségnek, hogy saját színezetű, vagy saját értékrendjének, vagy felfogásának, vagy érdekeinek megfelelő alkotmánybírókat válasszon. Bizony, ez a veszély fennáll. Ezért lenne jó, ha már magában a jelölési rendszerben tényleges, normatív lehetőséget kapna az ellenzék arra, hogy a jelöléshez szükséges legyen a hozzájárulá sa, és ne egy központban meghozott döntés legyen mindez. A másik az elnök megválasztása, ami szintén egy kétséges és kifogásolható megoldási javaslat szerintem. Tehát az Alkotmánybíróság elnökének, az ország legtekintélyesebb bírói szervezete vezetőjének m egválasztása, úgy gondolom, nem szerencsés, ha az Országgyűlés kezébe kerül, hanem kifejezetten rá kellene bízni ezt az alkotmánybírákra, akik saját maguk közül választották eddig is az Alkotmánybíróság elnökét. És ennek megváltoztatására semmi okot nem lá tok. Annyit rögzíteni kell végezetül, hogy az Alkotmánybíróság intézményrendszerének meggyengülését láthattuk, az alaptörvény vitája során végül is az a koncepció érvényesült, hogy jelentős mértékben mind az Alkotmánybírósághoz fordulási joggal rendelkezők köre csökkent, az utólagos normakontroll lényegében megint csak egy párt számára nyílt meg. Ugye, ha az országgyűlési képviselők egynegyedére szabott szabályt nézzük, az országgyűlési képviselők egynegyedének egyedül a Fideszfrakció felel meg, illetve az alapvető jogok biztosa fordulhat bármely jogszabály alkotmányosságának megtámadása érdekében Alkotmánybírósághoz majd 2012. január 1jétől. Azt kell mondanom, hogy ez egy nagyon kifogásolható és nagyon szomorú jövőképet vetít elő. Hiszen, ha megint csak a tapasztalati tényekből indulunk ki, akkor azt kell látnunk, éppen ma tartottak sajtótájékoztatót képviselőtársaim, Gyüre Csaba és Apáti István az ügyben, hogy a Jobbik benyújtotta az Alkotmánybírósághoz az indítványát a polgárőrtörvény utólagos normakontr ollja érdekében, amit szintén alkotmányellenesnek tart, de hát számos ilyen
