Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
3921 Rendes felszólalásra következik Ferenczi Gábor, a Jobbik képviselője. Öné a szó. FE RENCZI GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1., 3., 4. ajánlási pontokhoz mint képviselőtársaim által benyújtott módosító javaslatokhoz szeretnék hozzászólni és egyben ráerősí teni a jobbikos képviselőtársaim által elmondottakra, bár a meggyőzés nagyon halvány reményével. (Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az 1. ajánlási pontban Bertha Szilvia és Volner János képviselőtársaim módosító ja vaslata az egyetlen igazán elfogadható módosítást eszközli az alkotmánymódosításon, hiszen törölné az egész 2. §t. A visszamenőleges hatály bevezetése ugyanis, legyenek azok szolgálati nyugdíjak vagy bármely más korengedményes nyugdíj, aljas szerződésszeg és. Katonák, tűzoltók, rendőrök, bányászok sok esetben azért választották szakmájukat, mert vonzó volt számukra a korengedményes nyugdíjazás, amelyet az állam a közösségért végzett feladatukért cserébe ajánlott fel nekik. (21.30) Ezzel a kormányzat á tveri ezeket az embereket. Ugyancsak nagyon fontos érv az alkotmánymódosítás ellen és képviselőtársaim módosítása mellett, hogy jelenleg nincs hova visszavezetni ezeket az embereket. Gondoljanak csak bele, hogy hol fog elhelyezkedni például egy 58 éves fér fi, aki üvegfúvóként hosszú évtizedekig melegüzemi dolgozó volt, és ezért korengedményes nyugdíjazásban részesült! Sehol, képviselőtársaim! De jól emlékszünk arra is, hogy néhány évvel ezelőtt átszervezték a határőrséget, amikor is a határövezeti kirendelt ségeket és a határforgalmi kirendeltségeket összevonták határrendészeti kirendeltségekké, és ekkor nagyon sok határőr szintén nyugállományba vonult, lévén, hogy megszűnt a beosztása. Kérdezem én, hogy hova fogják visszahelyezni a határőröket. (Az elnök a c sengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Sneider Tamás és Baráth Zsolt képviselőtársam három módosító javaslatot nyújtott be, ezekből most kettőt szeretnék kiemelni. A 3. ajánlási pont az alkotmánymódosítás 2. §ában foglaltak hatálya, azaz a f olyósított nyugellátás csökkenthetősége és szociális járulékká való alakíthatósága alól, nagyon helyesen, kivenné a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjakat. Ezt azért tartom én magam is fontosnak, mert a rokkant emberek már eleve egy komoly hátrá nyban szenvednek. Valóban igaz az a tény, hogy nagyon sokan jogosulatlanul veszik fel ezeket a juttatásokat, amely akár üzletszerűen elkövetett bűncselekményekre is utalhat, azonban a kollektív bűnösség és büntetés nem jó válasz a problémára. Valóban felül kell vizsgálni a kirívó eseteket, például hogy hogyan lehetséges az, hogy vidéken egyes régiókban a cigányság nagy része rokkantsági segélyből él, de ezt úgy kell megtenni, hogy közben a valóban rokkant és az ellátásra jogosult személyeket ne sértse, és n e alázza meg a kormányzat. Sajnálom, hogy a kormánytöbbség a javaslatot már bizottsági szinten leszavazta. Az ajánlás 4. pontjában található módosító javaslatot szintén Sneider Tamás és Baráth Zsolt képviselőtársaim nyújtották be. Ezt ugyancsak fontosnak é rzem, mivel az alkotmánymódosítás benyújtásának körülményeit és az előterjesztők személyét tekintve kifejezetten felháborított az az értelmezési lehetőség, amelyet a módosító javaslat orvosolni kívánt. Ez a javaslat immáron a bányásznyugdíjakat is kivenné a módosítás hatálya alól. Mindannyian tudjuk, hogy május 16án csatlakozott az előterjesztőkhöz Talabér Márta képviselő asszony, aki Várpalota polgármestereként is igyekszik helytállni. Hadd legyek egy kicsit provokatív, és a nap végére képviselő asszonyt, polgármester asszonyt is egy kicsit bevonjam a vitába, ha már a másik két előterjesztő nem tisztelt meg minket, az önkormányzati választásokon ugyanis azzal kampányolt a Fidesz Várpalotán, hogy csak Várpalota számít, ennek ellenére egy nagy bányászmúltra visszatekintő város polgármestere is az előterjesztők között szerepel. Érdekes, hogy polgármester asszony gyökeresen az ellenkezőjét teszi az Országgyűlésben annak, mint amit a település és az ott élő lakosság érdeke megkívánna.
