Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
3881 rendszerünkhöz képest, tehát az önigazgatá si rendszerhez képest, amelyet egyébként számos állam másolt le és vett át a saját igazságszolgáltatási rendszerének alapjául. De ha ezen túllépünk, és azt mondjuk, hogy demokratikus berendezkedésű országokban ez elfogadható lehet, én azt tudom mondani, ho gy az önök felfogása mellett csak a kormányzati befolyás erősítésére jó és alkalmas. És ha ezt a feltételezést eddig nem támasztotta volna alá számos érv, akkor a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslat biztosan megtenné. Ugyanis ebből látszik, hogy önök a zt sem tudják elfogadni, hogy az önök rendelkezései, korábbi rendelkezései miatt most mandátumát vesztő tizenegynéhány bírósági felső vezetőt ne önök nevezhessék ki. Ha ez nem lenne olyan fontos önöknek, akkor sem biztos, de akkor nagyobb eséllyel hinnék el önöknek azt, hogy nem csupán a kormányzati befolyás, az igazságszolgáltatáson belüli kormányzati befolyás megnövelése az, ami önöket célként vezérli. A bírói tisztségekre jelölésbe is lesz kormányzati beleszólás, ez is - azt gondolom - egyértelművé vált a korábbi fideszes nyilatkozatokból. És mielőtt még megkérdeznék, vagy azt mondanák, hogy én honnan gondolom és tudom ezt, és csak feltételezés - tudják, azt tudom mondani, hogy Isten adja azt, hogy tévedjek ebben, és a következtetéseim ne bizonyuljanak i gaznak. (Dr. Répássy Róbert: Ez nagyon erős érv volt.) Azt gondolom, hogy erre sajnos nem fog sor kerülni. Én örülnék a legjobban annak, ha ebben egyébként tévednék. Azt gondolom, hogy az elképesztő, és az arra való hivatkozás meg még inkább az, hogy önök azt sem tudják, hogy mit akarnak csinálni a bírósági szervezettel. Önök kétharmados többségben vannak ebben az Országgyűlésben, önök ebben az évben kívánják elfogadni a bírósági szervezetrendszer átalakítására vonatkozó nagyon nagy horderejű és átfogó szab ályozást, és most fogalmuk sincsen róla, hogy mit akarnak. Azt gondolom, hogy ha ez valóban így van, akkor ezt mélységesen titkolniuk kellene. Márpedig az önök nyilatkozatai... - bár jót derülnek rajta, én látom, és sajnálom, megmondom őszintén, szóval, ha a miniszterük nem tudja, és önök sem tudják, az nagyon nagy baj. Már régesrégen társadalmi és szakmai egyeztetésen kellene lenni ezeknek a javaslatoknak, csak éppen nincsenek ott, vagy ha ott vannak, akkor önök nem mondanak most itt igazat, hogy fogalmuk sincsen, hogy mi lesz. Valamelyik e két állítás közül, azt gondolom, hogy igaz. A jelenlegi bírói vezetők java részének a mandátuma túlnyúlna a kormányzati cikluson. Ki kellett hát valamit találni önöknek, amivel ezt ellensúlyozni tudják. Ki kellett talál ni valamit, és a megoldás az lett, hogy kényszernyugdíjazzák őket, hogy önök újakat nevezhessenek ki a helyükbe. Erről szól gyakorlatilag a nyugdíjkorhatár leszállítása és semmi másról. Egy dologra azonban nem gondoltak, és ez látszik, hogy a jelenlegi eln öke az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak kiírhatja most a pályázatot a megüresedő pozíciókra, s most még ő nevezné ki ezeket a bírósági vezetőket, nem pedig önök. Ez ellen meg valamit tenni kellett. Ez tehát a tárgyalt javaslat benyújtásának a valódi oka. Kinevezési moratóriumot vezetnek be, nehogy elhappolják önök elől a döntés jogát. A jelenlegi vezetők mandátumát pedig meghosszabbítják, hogy mégse legyen vezető nélkül a bíróság. Bár megjegyzem, hogy talán a legfontosabb megyei bíróság, a Fővárosi B íróság most is elnök nélkül van, és az önök áldásos tevékenységének hála, fél évig még biztosan elnök nélkül marad a Fővárosi Bíróság. Külön érdekessége ennek a javaslatnak, hogy ellentétes még a Fidesz pártalkotmányával, a kizárólag önök által megszavazot t alaptörvénnyel is. Ugyanis ennek a 26. cikke azt mondja, hogy a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Ez, ugye, ma 62 év. Ezzel pedig, azt gondolom, nem vitathatóan ellentéte s az a rendelkezés, hogy a javaslat szerint 2012. júniusig, illetve decemberig ezen is túlnyúlhat. Az eddig 70 éves felső korhatár miatti felmentés során a felmentésre vonatkozó előterjesztést olyan időpontban kellett megtenni, hogy a felmentési idő még a korhatár betöltése előtt járjon le. Mivel a felső korhatár az alaptörvény erejénél fogva 2012. január 1jétől megváltozik, a jogalkotónak azt kellene biztosítania, hogy mindazoknak a bíráknak és ügyészeknek, akik a kötelező