Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
3880 az az álláspontunk, hogy az alaptörvény erre lehetőséget bizto sít, egész egyszerűen egyrészt azért, hogy ezzel is védjük a bírák tekintélyét, méltóságát, ne járjon el az állam ilyen méltánytalanul a bíráival, másrészt pedig védjük a jogkereső közönség érdekeit, hogy ne legyen felfordulás és ügydugulás a leginkább let erhelt bírói fórumokon. Az igazi megoldás azonban az lenne, ha önökben lenne esetleg annyi bátorság, hogy ezt az alaptörvényi rendelkezést - mint egy idegen test egyébként az alaptörvény szövetében - újragondolnák, és még december 31e előtt ezt a bírák ny ugdíjkorhatárára vonatkozó alaptörvényi rendelkezést egész egyszerűen kitörölnék, elfelejtenék. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm a sz ót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnos, azt kell mondani, hogy újabb állomásához érkezett a Fideszkormány hatalomkoncentrációját elősegítő, a kormányzati fékek és ellensúlyok lebontását lehetővé tevő jogalkotási folyamat. Azt gondolom, nem kell senkit emlékeztetni bővebben, csak talán felvillantásszerűen, hogy a Fidesz az elmúlt egy évben gyakorlatilag az alkotmányos szervek mindegyikét maga alá gyűrte, a Költségvetési Tanácsot szétrombolta, és saját embereivel töltötte fel, a médiafelügyeletben csak a Fidesz emberei, a Fidesz delegáltjai ülnek, az OVBt szétrombolta, és a saját embereivel töltötte fel. (18.40) Az Állami Számvevőszékről éppen ma folyt vita. Nem elég, hogy elnökének a saját képviselőtársukat választották meg (Dr . Répássy Róbert fideszes képviselőtársaihoz: Neki nem képviselőtársa?) , de gyakorlatilag a számvevőket is meg fogják tizedelni az elfogadott új sarkalatos törvény után. Az ügyészség élére volt képviselőjelöltjüket állították ismét. Hozzányúltak a Magyar N emzeti Bank monetáris tanácsához, és a Magyar Köztársaság elnöke is fideszes képviselő lett, aki beiktatásakor nem győzte hangsúlyozni, hogy ő bizony nem lesz fék és ellensúly, hanem a kormányzati munka motorja lesz. Ezek után gyakorlatilag egyetlen ilyen szervezet maradt, amelyik még független, és ez a bírói szervezet, amelybe eddig a kormánypártok bicskája bizonybizony beletört. Támadást persze indítottak vele szemben, és itt utalok arra a próbálkozásra - remélem, hogy próbálkozás marad csak , amit Schi ffer András felemlegetett, az úgynevezett semmisségi törvényre. Tudjuk, hogy a bírák közül nem egy Alkotmánybírósághoz fordult, és felfüggesztette az ezzel kapcsolatos eljárást. Őszintén remélem, hogy az átalakított és további átalakításnak alávetendő Alko tmánybíróság valóban szakmai érvek alapján fog majd ebben dönteni, és alkotmányellenesnek fogja nyilvánítani a semmisségi törvényt. Azonban látjuk azt is, hogy az alaptörvény szintjén legalábbis már megkezdődött a bírósági önigazgatási modell leépítése, hi szen azt gondolom, sokatmondó az, ami nincs benne ebben, méghozzá az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amit önök valahogy kihagytak belőle. Nyilván, ha fontosnak gondolták volna, akkor beemelik, hiszen ha a nyugdíjkorhatár helyet tudott kapni az alkotm ányban, akkor úgy gondolom, hogy az OIT is helyet kapott volna, ha valóban önök meg kívánják tartani. Aztán a különböző, parlamentben és parlamenten kívül elhangzott fideszes nyilatkozatokból teljesen egyértelművé vált, hogy a bírósági vezetők kinevezése a jövőben kormányzati kézbe fog kerülni. Olyan államokban, ahol betartják a demokrácia alapszabályait, ott akár még működőképes is tud lenni egy ilyen rendszer, bár megjegyzem, hogy visszalépés a mi magyar bírósági
