Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
3879 struktúra alkotmányos nevesítését, ezen az absztrakciós szinten egy nyugdíjszabálynak semmi keresnivalója. Megfogalmazom nyíltan, hogy az lenne a legjobb, ha önök átgondolnák ezt a meglehetősen átgo ndolatlan, hirtelen jött ötletet, még a hatálybalépés előtt az alaptörvényt korrigálnák, és száműznék ezt a meglehetősen szerencsétlen szabályt. Egyrészt ez egész egyszerűen jogdogmatikai szempontból, az új alaptörvény koherenciája absztrakciós szintjének egyenletessége szempontjából is egész egyszerűen egy ostobaság, kettő: nem lehet alaptörvényben nyugdíjszabályt rögzíteni. Bármilyen más szektorális törvényben, ha nyugdíjszabályt rögzítenek, akkor jó néhány olyan végrehajtó intézkedés van - szolgálati tör vényekben például , ahol nem okoz zavart a nyugdíjszabály olyan módon, ahogy most a bíróságoknál zavart okoz. Nyilvánvaló, hogy egy alaptörvényben részletező operatív intézkedéseket tenni nem lehet, ennek egész egyszerűen nincs helye az alaptörvényben. Ez egy hatalmas tévedés volt. Harmadrészt: nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy már áprilisban ezzel a szabállyal azért kínálták meg a bíróságokat, mert egész egyszerűen egy selyemzsinórt küldtek nekik, hogy amennyiben itt túl sokat akadékoskodtak - itt hallhattunk Varga képviselőtársamtól is mindenféle kritikákat , akkor az egzisztenciájuknál megfogva a bírósági vezetőket meg tudja regulázni az alkotmányozó hatalom, a nemzeti együttműködés rendszere. Én már a novemberi alkotmánybírósági vitánál elmondta m, hogy egy meglehetősen veszélyes terepre tévedtek. Ha azok a hatalmi ágak, azok a hatalmi központok, amiknek az a rendeltetésük, hogy bizony, korlátot emeljenek a parlament hatalma elé - egész egyszerűen azért, mert függetlenül attól, hogy milyen többség van egy parlamentben, a parlament hatalma nem korlátlan , ha ezek a hatalmi ágak folyamatosan olyan jelzéseket kapnak, hogy mindannyian a nemzeti együttműködés kezében vannak, és ha nem paríroznak, akkor pórul fognak járni, akkor nagyjából ezen a ponton az alkotmányosságot befejezettnek nyilváníthatjuk. Természetesen nem szerencsés az, ha bírósági vezetők politikai vitákba bonyolódnak, ebben van igazság, de felettébb szerencsétlen egyrészt az, amikor konkrét bírói ítéleteket egy törvényhozási aktussal pró bálnak felülírni, és az is meglehetősen szerencsétlen, ha országgyűlési határozatban országgyűlési képviselők minősítik a bíróságok munkáját. Azt gondolom, hogy ez még egy ügyvéd esetén is szerencsétlen, a parlament esetében pedig egész egyszerűen megenged hetetlen. Meg lehet tenni azokat a lépéseket érzésem szerint, amivel az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot működőképesebbé lehet tenni. A nyugdíjszabállyal fenyíteni a bíróságokat megengedhetetlen, és azt is lássák, amikor itt önök a bírák tekintélyérő l eresztenek meg nagy retorikai fordulatokat, hogy ez az áprilisi húzás a hirtelen nyugdíjba vonultatással több száz, szakmailag elismert bírót alázott meg. Megint azzal a helyzettel állunk szembe, mint a korengedményes nyugdíj vagy akár a 98 százalékos ad ó esetében. A 98 százalékos adónál önök tisztességes emberek tisztességesen megkeresett pénzére mondták azt, hogy pofátlan. A korengedmény esetében olyan emberekről beszélünk, akik megszereztek egy jogot, úgy rendezték be az életüket, hogy korengedményes n yugdíj mellett vagy dolgoznak, vagy éppen ez az egyetlen keresetük, ezeket az embereket állították bűnbaknak. Itt a bírák előrehozott nyugdíjánál azzal nem számolnak, hogy vannak szakmai tekintélynek örvendő bírák, adott esetben több évtizede a pályán, és ezek az emberek méltósággal kívánták lezárni a pályájukat, adott esetben azzal kalkuláltak, hogy 68 évig még dolgozhatnak, és se szó, se beszéd, önök elzavarták őket nyugdíjba. A legnagyobb probléma vagy legalább ekkora probléma azonban az, hogy ez az alk otmányos betét azt eredményezi, még ezzel az átmeneti jogállási törvénnyel is, hogy hirtelen 30 ezer ügyet kell párhuzamosan átszignálni. Ez elsősorban a Fővárosi Bíróság esetén egyszerűen káoszt fog eredményezni. Ha ezt megfejelik a kinevezési stoppal, am ely pont a Fővárosi Bíróságon már most is bizonyos zavarokat okoz, ennek nagyon csúfos következménye lesz, és a levét a jogkereső közönség fogja meginni. Úgyhogy én azzal együtt, hogy szeretném jelezni, hogy a Lehet Más a Politika beterjesztett módosító ja vaslatot egyrészt arra, hogy itt kinevezési stop helyett egy záros időre adjanak lehetőséget az új vezetők kinevezésére, emellett egy úgynevezett soft landing szabályra teszünk javaslatot, hogy
