Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
3874 s oha egyetlen ilyen ötlet sem. Itt az látszik, hogy a Fideszben a pillanatnyi érdekek fogják meghatározni azt, hogy abban a pillanatban milyen döntés fog megszületni. Ha már visszatérünk rá, valamelyik képviselőtársam korábbi felszólalásában említette az ős zi törvényalkotást, hogy mintegy már akkor előkészítette a FideszKDNP a bírósági szervezeti rendszerben történő struktúraváltást: már akkor is élesen bíráltuk azt a fajta törvényalkotást, ami például a kapcsolódó módosító indítványokkal történik, az utols ó utáni pillanatban beadott nagyon lényeges módosító indítványokkal, amiről tulajdonképpen a vitát sem lehet a tisztelt Ház előtt lefolytatni. Ilyen módon adják be, amiről sem társadalmi megbeszélés nem történt, de még itt, az Országgyűlésben sem tudjuk ez eket megbeszélni. Ilyen kardinális kérdés volt például az ősz folyamán, amit mi rendkívüli módon sérelmeztünk, az, amikor a Legfelsőbb Bíróság elnökének kezébe került a megyei bíróságok elnökeinek kinevezése egy diszkrecionális jogkörben, amely mindenféle egyeztetés nélkül, egy módosító vagy kapcsolódó módosító indítvánnyal került be az utolsó pillanatban a tisztelt Ház elé, és így került megszavazásra. Ez a fajta kapkodó törvényhozás figyelhető meg, és bizony ez a törvény is ennek a része, amikor is azt ke ll tulajdonképpen javítgatni, ott kell az embereket nyugtatgatni, ahol már egyszer kiborították ezt a bizonyos bilit, felborult, és most próbálnak valamit tenni. De ezzel a törvénnyel kapcsolatosan nagyon sok aggályunk van. Például, csak megütötte a szemem et a 2. § (3) bekezdése, amikor is korábban elhatározták a kormányzó pártok azt, hogy kinek mikor kell nyugdíjba vonulnia, mikor kell egy bírónak, egy ügyésznek. Ezt, számunkra teljesen érthetetlen módon önök alaptörvényben kívánták rögzíteni, mert ilyen a lapon bárkinek lehetett volna a nyugdíját, a munkakezdését és bármijét bármilyen munkakörben betenni, és akkor lenne egy 250 ezer oldalas alkotmányunk, alaptörvényünk. De ez olyan fontosnak lett megítélve. És itt, ebben az ominózus 2. § (3) bekezdésében bi zony minden más dolgozónál, aki jogi végzettséggel rendelkezik, az ügyészségen, nem az öregségi nyugdíjkorhatár lesz a korhatár, hanem ők maradhatnak 70. életévük betöltéséig, ami számomra teljes mértékben illogikus. Nem lehet megmagyarázni azt, hogy egy b írónak miért kell elmennie adott esetben és jelen pillanatban 62 éves korban, de az ügyészségi titkár, fogalmazó viszont maradhat 70 éves korig, mert az ő jogi munkája nem merítette ki őt, gondolom. Nem tudom értelmezni egyáltalán, hogy miért van erre szük ség. És ha már korábban beszéltem a nyugdíjazásról, a bírák nyugdíjazásáról is, akkor volt már egy vitánk ezzel kapcsolatban Répássy államtitkár úrral, amelyben nem osztjuk egymás véleményét. (18.10) Nyilván logikus, amit államtitkár úr is elmondott, de ne m tudtam elfogadni az akkori okfejtését sem, csak ott nem volt már lehetőségem erre válaszolni. Mégpedig az, hogy azzal a részével egyetértek ennek a törvénynek - nagyon kicsi, amivel egyetértek, de azzal egyetértek , hogy valóban tisztázni kellett azt a kérdést, hogy ha nyugdíjba megy egy olyan bíró, aki most tölti be az alaptörvény hatálybalépéséig vagy azt követő egy éven belül a nyugdíjkorhatárt, akkor neki mikor kell elmenni nyugdíjba. Itt felröppentek azok a gondolatok a bírósági berkeken belül, hogy nekik már 2011. július 1jével meg kell kezdeni a felmentési idejüket. Itt szeretnék megint arra utalni, amit a korábbi viták során már elmondtam, hogy elsősorban az alaptörvénynek ez a módosítása azt a jogbizonytalanságot idézte elő, hogy a bírák nem tud ták, mikor fognak elmenni nyugdíjba, illetve hogy mikor lesz meg az utánpótlásuk. Hiszen már korábban mondtam, hogy a bírák körülbelül 10 százalékát küldik nyugdíjba, ez az ügyvitelben jelentős lemaradást fog okozni a közeljövőben. Ezt próbálja ez a törvén yjavaslat kicsit segítgetni, pofozgatni, mégpedig azzal, hogy nem július 1jében határozza meg a bírák nyugállományba vonulását, hanem a felmentési idő kezdetét 2012. január 1jében határozza meg. Ezzel a részével a törvényjavaslatnak egyetértek. Tehát ha már van az alaptörvénynek ez a része, akkor valóban ez így ezt a jogbizonytalanságot kiküszöböli, és erre az évre vonatkozóan egyértelmű iránymutatást ad. Azonban már nem értek egyet a 2012ben nyugdíjba vonulók - és itt is a második félévben nyugdíjba von ulók - felmentési idejének a megállapításával, és ebben volt egy vitám az államtitkár
