Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
3873 ELNÖK (dr. U jhelyi István) : Következik Gyüre Csaba képviselő úr, Jobbik. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/3296. számú törvényjavaslattal kapcsolatban már részletesen kifejtettük az indoka inkat az alkotmányügyi bizottságban. Már ott is látszott, hogy az ellenzék és a jelenlegi kormánypártok nem értünk egyet, illetve alapvető szakmai nézeteltérések voltak közöttünk sok tekintetben. Már egyrészről kialakult az a vita, ami már itt is lezajlott az államtitkár úr és Bárándy képviselő úr között a bíróságok befolyásolhatóságáról, illetve a bírák esetleges befolyásolhatóságáról vagy nem befolyásolhatóságáról ilyen jogalkotási eszközökkel. De ettől azért vonatkoztassunk el, és pusztán szakmailag nézz ük meg ezt a törvényt, amivel, ellentétben a korábbi, az előző naprendi pontban lévő törvénnyel, nem értünk egyet, nem tudunk egyetérteni az előttünk fekvő törvényjavaslattal. Az alkotmányügyi bizottságban ismertetve lett az a létszám, akiket érint a nyugd íjazás ténye, ahogy elhangzott 228 bíró lesz, aki 2011. december 31ig tölti be a nyugdíjkorhatárt az új jogszabály szerint, illetve az alaptörvényben megfogalmazottak szerint, illetve 42 bírót érint a 2012. december 31ig bekövetkező nyugdíj. Részben ezt kívánta a jogszabály meghatározni, hiszen azt nagyon jól látjuk, hogy a törvény, az alaptörvény nagyon súlyos bizonytalanságot hozott a bírói testületben. Hiszen azt a jogállami modellt, amely kiszámíthatóvá tette a bírói életpályát, rúgta fel egyik pillan atról a másikra, mindenfajta előzmény, társadalmi egyeztetés, az érintettekkel történő bármiféle egyeztetés nélkül a FideszKDNP. Mégpedig úgy, hogy eredetileg még az alaptervezet sem tartalmazott semmiféle ezzel kapcsolatos koncepciót. Ez egy adott pillan atban felmerülő ötlet volt, amit módosító javaslatként igyekeztek keresztülvinni, és tudjuk, hogy a kétharmados többséggel ez azon nyomban keresztül is ment. Ez azt idézte elő Magyarországon, hogy gyakorlatilag a teljes bírói állomány, a bírák elbizonytala nodtak, hogy meddig maradhatnak. Ezen túlmenően, ez tulajdonképpen a bíróság szervezetének 10 százalékát érinti, de a maradék 90 százalék is úgy érezte, hogy a létbizonytalanság és a jogbizonytalanság talajára taszította a bírákat a kormány, hiszen nem tud ni, hogy lesze további intézkedés, illetve, ha lesz, az miben fog megnyilvánulni. Éppen ezért, amikor Navracsics miniszterelnökhelyettes úrnak mint igazságügyi miniszternek a meghallgatása történt az alkotmányügyi bizottságban jó tíz nappal ezelőtt, akko r is föltettük neki azt a kérdést, hogy mi a koncepciója a kormánynak a bíróságok szervezetével, igazgatásával kapcsolatosan. Navracsics miniszter úr azt a tájékoztatást adta nekünk, hogy jelenleg nincs koncepciója a kormánynak, és majd a második félév sor án fogjuk elfogadni azt a sarkalatos törvényt, amelynek jelen pillanatban még nincs meg a koncepciója. Mint ahogy megtudtuk, a kormány úgy tervezi, hogy a nemzeti együttműködés keretén belül majd az Országgyűlés pártjai fogják ezt megtárgyalni, és közösen kialakítani az álláspontot. Hát, az elmúlt egy esztendő alapján tudjuk jól, hogy mit jelent a Fidesz olvasatában a nemzeti együttműködés rendszere. Azt, hogy ha eltérő véleményt fogunk megfogalmazni, ahogy Bárándy képviselőtársam itt elmondta, még akár a s zót is megvonják tőlünk, ha túl sok mindenben akarjuk bírálni a kormány koncepcióját. Ezt a részét látszott megerősíteni, illetve a koncepciótlanságot erősítette meg bennem Varga István előterjesztése, aki elmondta, és szó szerint idézem, hogy “még elképze lésünk sincs az új szervezeti struktúráról”. Azt én elképesztőnek tartom, hogy úgy nyúlunk hozzá a bírósági szervezeti törvényhez jelen pillanatban is, hogy még a kormányzó pártoknak sincs elképzelésük sem arról, hogy milyen rendszert kívánnak kialakítani, hogy hogyan nézzen ki a bíróságok igazgatása, szervezeti rendszere, lesze Országos Igazságszolgáltatási Tanács vagy nem lesz, hogy milyen módon fog történni az igazgatás. Elképesztő, hogy semmilyen koncepciójuk nincs. Ebbe a teljes koncepciótlanságba ill ik bele az is, hogy a nyugdíjazást is egyik pillanatról a másikra döntötték el. Nem szerepelt az alaptörvény tervezetében, az alkotmány tervezetében. Ezt ők sem kívánták beletenni, illetve az alkotmányelőkészítő munkacsoport munkája során sem merült föl
