Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 24 (94. szám) - Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz):
3871 volna a dnia a jelentkező képviselőnek vagy képviselőknek. Nem tudom, hogy rajtam kívül volte még, aki szólásra kívánt jelentkezni. Szólásra én a vita közben jelentkeztem, az előterjesztői zárszó elhangzása előtt jelentkeztem, és nem indítványozta senki a vita le zárását. Ekkor pedig - úgy ítéljük meg - az elnök nem dönthetett volna úgy, hogy nem ad szót a fölszólalni kívánó ellenzéki képviselőnek. Sajnos azt kell hogy mondjam, hogy nem először fordul elő az, hogy a bizottság elnöke ilyen módon zárja le a vitát a k ormányzatnak egyébként kínos ügyekben, holott a mi meglátásunk szerint a szakbizottságnak éppen az lenne a feladata, hogy részletes szakmai és politikai vitát folytasson le az adott témakörben. A bevezetőben elmondott érveknél tehát nem mondhatok többet, m ert azok nem hangozhattak el, és őszintén szólva én szeretem betartani a Házszabályt, bár ez manapság már nem divat, én mégis tartom ehhez magam. Tehát azokat az érveket, amelyeket például azokra a véleményekre szerettem volna már a bizottsági vitában mond ani, amiket államtitkár úr elmondott a bírák függetlenségének a kétségbe vonásával kapcsolatban, jelen felszólalásomban nem mondhatom el, mert nem hangozhatott el ez a bizottsági vitában, de természetesen a felszólalásom során erre sort fogok keríteni, és nagyon részletesen fogok reagálni arra, amit államtitkár úr elmondott. Egyébként egy szóval én annyit tudok erre mondani, hogy nem a bírák függetlenségében nem bízom, hanem a Fideszben nem bízom, ez a probléma (Dr. Répássy Róbert: Én pedig az MSZPben nem bízom!) , erről szólt az én felszólalásom és erről fog szólni a rendes felszólalás is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Akkor lettem volna csak nehéz helyzetben, hogyha nekem innen kellett volna megítélnem, hogy mi az , ami elhangzott a bizottsági ülésen kisebbségi véleményként és mi az, ami nem. Ebbe a helyzetbe nem kerültem, így aztán most rátérhetünk az írásban előre jelentkezett felszólalói listára. Elsőként megadom a szót Szakács Imre képviselő úrnak, Fidesz. DR. S ZAKÁCS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én azt gondolom, talán Csengey Déneshez fűzhető az a mondás, aki a ’90es évek legelején azt mondta, hogy a szocializmusban az a legrosszabb, ami a bukása után következik. Nos, kedves képviselőtársaim, a hel yzet úgy néz ki, hogy jelenleg, az elmúlt egy évben is nagyrészt a parlament azokat az ügyeket tárgyalta, amelyek valami olyan kiváltsághoz kapcsolódnak, amiket a szocializmus éveiben, de az is elképzelhető, hogy az elmúlt 20 évben bizonyos csoportoknak va gy szakmai, vagy egyéb, szociális módon többletjuttatásként juttatott, de egyébként az ország jelenlegi gazdasági helyzetével vagy a társadalom többségének az igazságérzetével össze nem egyeztethető módon meg kell valamilyen módon szüntetni. Talá n ide csatlakoztatható be az is, amikor bizonyos szakmacsoportoknál - most a korkedvezményes nyugdíj ellentéteként - az öregségi nyugdíjkorhatárt meghaladó módon vehettek részt a munkában, és ez valamilyenfajta kiváltságként, szerzett jogként jelenik meg, és minden olyanhoz, amihez megpróbál a parlament vagy egyébként a kormány hozzányúlni, az óriási ellenállást vált ki. Érthető egy bizonyos fokig, hiszen azok a rendszerek, amelyek kialakultak és megszoktuk, hogy elrendezik a mindennapjainkat, akár a magáné letben, akár a munkahelyükön, bármilyen változtatás, még ha jó irányú változtatásban is jelenik meg, akkor is megbolygatja a megszokott rendet, és nyilván egy bizonytalanságot és ellenállást szül. Ha pedig ezek a beavatkozások erősen sértik az érintett cso port érdekeit, akkor nyilván egész komoly hangon és különböző módon jeleníthetik meg az ellenvéleményüket. Azt gondolom, hogy ebben az országban a legfontosabb, hogy megpróbáljunk rendet vágni, és talán éppen a szocializmusból hozott vagy az elmúlt 20 évbe n kialakult ilyenolyan kiváltságoknak és különböző kedvezményeknek a rendbetételéről és egy elfogadható, normális keretek közé hozásáról van szó.
