Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 23 (93. szám) - Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3688 Tevékenységéről, ideértve az általa lefoly tatott ellenőrzéseket, illetve az azok alapján tett intézkedéseket, valamint a szervezet önnön működését, gazdálkodását, évente beszámol az Országgyűlésnek. Az alaptörvény 43. cikke értelmében az Állami Számvevőszék törvényességi, célszerűségi és eredménye sségi szempontok szerint ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az ezen feladatkörök ellátásával kapcsolatos szabályokat, az ala ptörvényből eredő fogalmi változások miatt szükségessé vált módosítások mellett, a törvényjavaslat, az Állami Számvevőszékről szóló törvény jelenleg hatályos rendelkezéseit alapul véve, ám azokat pontosítva és átláthatóbb formában újraalkotva határozza meg . Így például lényegét tekintve nem változik az Állami Számvevőszéknek a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok felhasználását, valamint a helyi ön kormányzatokat és a kisebbségi önkormányzatokat érintő ellenőrzési feladatköre. A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti emellett, hogy a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok társulásai gazdálkodását is az Állami Számvevőszék vizsgálja. Az áll amháztartásból származó források felhasználásának keretében ellenőrzi a testület a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket és intézményeket, valamint az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál, illetve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságnál, a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél. Az Állami Számvevőszék felülvizsgálja a nemzeti vagyon kezelését is, ennek keretében az állami tulajdonban vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonértékmegőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását; ellenőrizheti továbbá az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását. Az Állami Számvevőszék ellenőrizheti továbbá az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő szerződéseket a megrendelőnél, a megre ndelő nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, továbbá mindazoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek vagy a szerződés teljesítésében közreműködnek. Az Állami Számvevőszék el lenőrzési feladatai természetesen a jövőben is kiterjednek a központi költségvetés végrehajtásáról, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadásra, továbbá az állami adó hatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységére, valamint a vámhatóság tevékenységére. E szervezetek speciális jogállására tekintettel törvényességi szempontból vizsgálja továbbá az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Ba nk, a pártok, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodását. Az Állami Számvevőszék szervezeti függetlenségének garantálása érdekében az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét a törvényjavaslat alapján a jövőben is az Országgyűlés választja meg. A z Országgyűlés hatáskörébe tartoznak továbbá az elnök és az alelnök jogviszonyát érintő legfontosabb döntések, így például a mentelmi jog felfüggesztése, az összeférhetetlenség megállapítása, a felmentés és a kizárás meghozatala. Azt, hogy az Állami Számve vőszék elnöke, alelnöke, vezetői és számvevői feladatukat külső befolyástól mentesen lássák el, az ezen tisztségekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok garantálják. Ennek megfelelően az Állami Számvevőszék elnöki, alelnöki, vezetői és számvevői tiszt sége összeegyeztethetetlen minden olyan szervezetnél betöltött tisztséggel, amely szervezet az államháztartás valamely alrendszeréből támogatásban részesül. Alkalmazásuk idején nem lehetnek
