Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 23 (93. szám) - Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat általános vitája - ROGÁN ANTAL, a gazdasági és informatikai bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
3685 Tisztelt Képviselőtársaim! A következmények nélkü li ellenőrzés gyakorlatának tehát ilyen esetben vége van. Joggal tehetnék fel a kérdést, hogy milyen esetekben volt következmény nélküli ellenőrzés. Azt gondolom, azok voltak a súlyos esetek, amikor egy ellenőrzött szervezet az elmúlt években nem működött közre. Erre talán a legjobb példa az ellenőrzést elég gyakran érdemben megtagadó Fővárosi Önkormányzat esete, ahol láthattuk, hogy az Állami Számvevőszék érdemi vizsgálatai és ellenőrzései nélkül a közpénzek felelőtlen költekezése hova vezetett. Ezt az elő ző ciklus végén börtönbe, előzetesbe került önkormányzati vezetők esete elég világosan bizonyítja. Azt gondolom, hogy ha ez a törvény lett volna néhány évvel ezelőtt, akkor nem lehetett volna a Fővárosi Önkormányzatnál megtagadni az ellenőrzésben való együ ttműködést, és minden valószínűség szerint hamarabb sor kerülhetett volna azoknak a visszásságoknak a feltárására, amelyek ma végül is büntetőeljárásokhoz vezettek a Fővárosi Önkormányzatnál. Tisztelt Képviselőtársaim! És ez csak az egyik példa a sok közül , mert megtagadta a vizsgálatot természetesen a minisztérium, illetve központi közigazgatási szerv is, tehát azt gondolom, hogy ebben az esetben az ellenőrzöttek tekintetében egyforma eszközökkel próbál mérni az Állami Számvevőszékről készült új törvény, a mely önök elé került. Ugyancsak ez a törvényjavaslat rendkívül nagy hangsúlyt helyez az Állami Számvevőszék függetlenségének a biztosítására. Ezt azért tartom rendkívül fontosnak, mert bár az Állami Számvevőszék csak az Országgyűlés számára köteles beszámo lni, csak az Országgyűlés számára köteles a jelentéseit elkészíteni, és legfeljebb az Országgyűlés részéről vonható valamilyen formában felelősségre, ennek ellenére befolyásolására számtalan eszköz állt a mindenkori kormányzat kezében. Hogy csak két példát említsek önöknek, az egyik a költségvetéssel kapcsolatos kérdéskör. Lehetőség volt az Állami Számvevőszék költségvetésének részleges megvonására, ami nyilvánvalóan befolyásolta már az Állami Számvevőszék működését, ezáltal függetlenségét is, de az ellenke zőjét is lehetett csinálni, tehát annyi pluszfeladatot terhelni például az Állami Számvevőszékre, az érdemi költségvetési források biztosítása nélkül, ami ugyanúgy ellehetetleníthette az Állami Számvevőszék működését. Ennek a törvény, amennyiben elfogadásr a kerül, véget vet. Az önök előtt fekvő, az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat azzal garantálja az Állami Számvevőszék függetlenségét, hogy a kormánynak nincs módjában és lehetőségében az Állami Számvevőszék költségvetését csökkenteni, és ugyancs ak nincs módjában és lehetőségében az Állami Számvevőszékre pluszfeladatokat terhelni úgy, hogy azok költségvetési forrását nem biztosítja. Azt gondolom, ez az Állami Számvevőszék hosszú távú függetlenségének rendkívül fontos alaptétele. Tisztelt Képviselő társaim! A másik oldalról természetesen ügyelni kellett arra is, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvény ebből a szempontból, például a bérezés tekintetében, azt gondolom, a kor szellemének megfelelően alakuljon, hogy az Állami Számvevőszéknél kialaku lt bérezési gyakorlat az elmúlt években törvényileg garantáltan tartalmazta a 13., 14. havi fizetést, illetve illetményt. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet nem tartható tovább, viszont egy olyan törvényt igyekeztünk önök elé terjeszteni, amely ezt a gyakorlat ot beépíti egyébként az Állami Számvevőszékkel folytatott egyeztetés alapján - hiszen a bérpolitikai fejezet elkészítésében az ő aktív együttműködésükre számítottak a törvényjavaslat előkészítői - a mostani bérekbe, a másik oldalról viszont azt is rögzíti, hogy az Állami Számvevőszéknél a bruttó bértömeg a jelenleg kifizetetthez képest nem változhat. Azt gondolom, innentől kezdve egy világos, egyértelmű bérezési rendszer alakul ki úgy, hogy az a költségvetés számára egyébként pluszterhet nem jelent. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak érdemes beszélni arról, hogy a törvényjavaslat nem kíván érdemben változtatni azon a helyzeten, amilyen számvevőszéki gyakorlat kialakult Magyarországon az elmúlt 2021 esztendőben. Ennek megfelelően a hivatali típusú S zámvevőszék modellje az, amely ebben a törvényben is rögzítésre kerül, tehát nem újféle típusú, nem ítélkezésen alapuló Számvevőszéket alakítunk ki ebből a szempontból. A Számvevőszék ugyanúgy egy hivatali szervezet marad, hivatali módon működik, ahogy az elmúlt 21 esztendőben is, csupán a
