Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ZSIGA MARCELL (Fidesz), a napirendi pont előadója:
3510 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására következő ü lésünkön kerül sor. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosít ásáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvé nyek módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Koszorús László, Dancsó József, Zsiga Marcell fideszes képviselők önálló indítványát T/3124. számon megismerhették. Most az előterjesztői expo zé következik. Megadom a szót Zsiga Marcell képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. DR. ZSIGA MARCELL (Fidesz), a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés évek óta törekszik a közalapítvány mint jogi konstrukció visszaszorítására, a jogrendszerből történő kivezetésére. E törekvésnek az elsődleges oka, hogy a közalapítványok gyakran jelentős vagyontömegek felett érdemi gazdálkodási, gyakorlatilag burkolt gazdasági tá rsasági tevékenységet végezhetnek, ugyanakkor az e tevékenységek végzéséhez szükséges pénzügyi, jogi és ellenőrzési garanciák teljességgel hiányoznak. Az előbbiek aggályos helyzeteket teremthetnek, és alapvetően összeegyeztethetetlenek a közpénzekkel való gazdálkodás terén. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény alapján közalapítványok 2006. augusztus 24étől kezdve nem alapíthatóak. Bár 2006ban az Országgyűlés a jövőre nézve megtiltotta közalapítvány alapítását, a fennálló, gyakran átláthatatlan rendszer megreformálása érdekében nem tett lépéseket. A törvénybe ezért 2010 folyamán további nélkülözhetetlen kiegészítő szabályokat iktatott be az Országgyűlés annak érdekében , hogy az Országgyűlés, a kormány, a minisztérium, az országos hatáskörű szerv által önállóan vagy a felsoroltak bármelyikével közösen alapított közalapítványok, alapítványok, továbbá állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapítot t alapítványok szervezeti átalakítására, az általuk kezelt vagyon közcélú felhasználásának hatékonyabbá tétele érdekében lehetőség nyíljon. Mindez lehetőséget teremtett az érintett tevékenység szervezeti kereteinek meghatározására, elősegítendő az állami a lapítóval működő, tehát potenciálisan közpénzekkel gazdálkodó alapítványok, közalapítványok szükség szerinti átalakítását vagy megszüntetését. Az előbbi törvényi szabályokra tekintettel a kormányzat 2010. július 30án hozott határozatával előírta a kormány által alapított közalapítványok és alapítványok átfogó felülvizsgálatát. A felülvizsgálat célja, az új kormányzati struktúrának megfelelően az alapítói jogok gyakorlásának egységesítéséhez, a felelősségi szabályok egyértelműsítéséhez, ennek eredményeképpe n az átláthatóság növeléséhez, valamint a költségvetési források feletti ellenőrzéséhez erősítéséhez szükséges alapítói döntések körültekintő megalapozása volt. A felülvizsgálati eljárás lezárását követően a kormány a 2010. december 27én hozott határozatá val, a vizsgálat megállapításaira alapozva, intézkedési csomagot
