Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3504 Mindenesetre nagyon fontos a Jobbik számára az, hogy párbeszédet folytasson, és megtalálja azokat a szereplőket egy ilyen törvényjavaslat előkészítése vagy vitája kapcsán, akik hitelesen és valóban szakmai alapon képviselik mindazokat, akik ilyen társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élnek. Itt szocialista képviselőtársam utalt egy bizonyos konferenciára, ahol azt fejezték ki állítólagosan az ott lévő szakmai szervezetek, hogy a véleményüket, észrevételeiket nem emelte be ez a törvényjavaslat, vagy legalábbis nem látják viszont. Akikkel én beszéltem - egészen konkrétan a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége, a legnagyobb ilyen jellegű szervezet Magyarországon , más véleményen vannak. Tehát ők azt az álláspontot jelezték felém F arkas Tamás elnök úr tolmácsolásában, hogy alapvetően a jogszabály előkészítése kapcsán a kormány most azt az utat járta, amit egyébként mindig járnia kéne, hogy a szakmai szervezetekkel széles körű és alapos szakmai egyeztetést folytat. (19.00) Ennek nyom án ezen legnagyobb lakásszövetkezeti és társasházi országos szövetség javaslatai jelentős mértékben meghallgatásra kerültek, azonban volt egykét olyan javaslat, amely kimaradt, úgyhogy miután itt csak képviselők szólalhatnak fel, és ezen legfontosabb orsz ágos szövetség itt nem szólalhat meg, ezért én most tolmácsolnám az ő álláspontjukat, bízva abban, hogy akár e törvényjavaslatban, ha az házszabályszerűen beilleszthető, vagy pedig ha nem, akkor majd egy későbbi módosítással sikerül megtenni azt a lépést, amit nagyon sokan várnak, amely tehát a lakásszövetkezeti modell közelítése a társasházi modellhez, illetve folyamatos csiszolása, javítása ennek a 2003ban elfogadott törvénynek, amely immáron azért a sokadik. Ha jól számoljuk, akkor közel tucatnyi, egy t ucatszor, tehát tizenkettedik alkalommal módosul a társasházi törvény. Ez túl sok ahhoz, hogy egyébként a jogbiztonság iránti jogos társadalmi elvárás ne rendüljön meg. Mindenesetre akkor én most röviden szót adnék e helyütt e szövetség álláspontjának, ame lynek egy tagszervezete a Létész, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége. A következőképpen foglalta össze álláspontját erről a kérdésről. Azt jelezték, jelzik, hogy a lakásszövetkezetről szóló jelenleg hatályos törvény, a 2004. évi CXV. törvény alapvetően jól szolgálja a lakáságazat területe működési szabályának célját. A 2005. január 1jén történt hatálybalépése óta azonban a gazdaságitársadalmi viszonyok változása miatt folyamatosan jelezték a különböző módosító javasla tokat, és örömmel nyugtázták, hogy a javaslatok jelentős hányadát, döntő hányadát - így fogalmaz a levél - az előkészítés során figyelembe vették. Azonban vannak olyan elemek, amelyek nem kerültek figyelembevételre. Mindjárt az egyik ilyen kritikai elem, a mit mi is el tudunk mondani, hogy bár érthető, hogy a két alapvető működési forma közel áll egymáshoz, és ez felveti az egy törvényben történő szabályozást, azonban mégis nem mondja, nem nevezi praktikusnak azt, hogy két önálló törvényben szabályozott laká sszövetkezeti és társasházi modellt egy törvényjavaslatban, az előttünk fekvő T/3005. számú javaslatban szabályozzák. Felveti a Vass Ferenc elnök úr által jegyzett levél azt is - a közgyűlések problémakörében, a lakásszövetkezetek körében vagyunk , hogy i genis szükséges volna korlátozni az egy közgyűlésen meghatalmazotti minőségben megjelenő személyek számát, helyesebben a meghatalmazást adó személyi kört kellene valóban korlátozni, és ezt itt maximálisan további két főben javasolják. Felvetik azt a javasl atot az Lsztv. 35. §a kapcsán, hogy a tagnyilvántartással kapcsolatban igenis legyen a tulajdonosoknak, tagoknak és nem tagoknak is adatszolgáltatási kötelezettsége, hogy átlátható nyilvántartás legyen vezethető bármilyen lakásszövetkezeti érdek tárgyában felmerülő jogvitában vagy akár fizetési meghagyással, tehát igényérvényesítéssel kapcsolatban. Felveti még a Létész a javaslatai között azt is, hogy a nem tag tulajdonos közgyűlési szavazati jogát, még ha ez jelenleg részleges is, de nem lenne célszerű fe ltartani, tehát ezt törölni javasolják. Van egy nagyon nagy szívügyük, amit szeretnének, ha valamilyen formában megjelenne a törvényi szabályozásban, mégpedig ez a tulajdonosváltás esetén követendő eljárás a lakásszövetkezettel szembeni tartozások körében. Miről van itt szó? Arról, hogy amennyiben egy lakásszövetkezeti
