Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. május 17 (92. szám) - A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3505 tulajdonos a saját tulajdonában álló ingatlant értékesíteni kívánja, akkor ebben az esetben ezt jelenleg korlátozásmentesen megteheti, kivéve ha esetleg elővásárlási jog kikötése nem szerepel az alapszabályban, és semmilyen formában nem szerepel biztosíték a rendszerben arra, hogy a fenntartási, üzemeltetési hozzájárulást az új tulajdonos vagy megfelelő biztosítékkal vállalja megfizetni a szövetkezet részére, magyarul: a lejárt fenntartási hoz zájárulás tartozása számos esetben úgy marad behajtatlan, hogy az adásvételi szerződés során a tulajdonból kilépő személy lényegében ezt nem fizeti meg, és a társasház, a lakásszövetkezet számára ez jelentős kintlévőséget jelent. Tehát ezért javasolja a Lé tész, hogy a tulajdonosi közös költség hátralékai vagy a fenntartási hozzájárulás hátralékai nemkívánatos növekedését ebben a formában érdemes volna megakadályozni. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A javaslat lakásszö vetkezetre vonatkozó terjedelmes része kapcsán óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy ez a lakásszövetkezeti forma egyáltalán valóban meddig maradjon vagy meddig maradhat a magyar jogrend része. Ennek az előtörténete az, hogy a hetvenesnyolcvanas évek lakásé pítési lázában ezt a formát találták ki alapvetően a döntően panelház vagy legalábbis házgyári jellegű lakásokat magukba foglaló épületekre. Ez a modell jelentősen különbözik minden, Európában működő más modelltől, hiszen tulajdonjogot biztosít a tagok szá mára, érvényesíti a szövetkezetnek viszont azon elvét, hogy egy tag egy szavazat elve szerepel, másrészt viszont jogi személyiséget is ad a lakásszövetkezetnek, ami kétségkívül egy előnyös forma. Azonban üzemeltetési, gazdálkodási szempontból sok jel utal arra, hogy ma már a lakásszövetkezeti forma, amely egyedülállónak nevezhető a világon, nem biztos, hogy a lehető legmegfelelőbb formát biztosítja, akár ha a nagyméretű lakásszövetkezetekre gondolunk. Erről majd Németh Zsolt képviselőtársam fog beszélni, ho gy az ilyen típusú, akár több ezer tagból álló lakásszövetkezetek ma már mennyire lehetetlen működési állapotba kerültek, amelyre ugyan tesz javaslatot a törvényjavaslat, de ebben a körben lesznek majd módosító javaslatok, mint ahogy egyébként már most jel zem, hogy több módosító javaslattal éltünk, Németh Zsolt képviselőtársam és jómagam is. Ezek mind olyan jobbító szándékú javaslatok, amelyek, remélem, támogatást nyernek akár - majd részletesen ismertetem még itt - a nem lakáscélú helyiségek használatával kapcsolatos garanciális szabályok vagy a zárláncú kamerarendszerek működése körében, vagy pedig a kézbesítési vélelemmel kapcsolatos szabályok körében. Mindenesetre annyit rögzíthetünk általános jelleggel, hogy a törvényjavaslat abból a felismerésből fakad , hogy ez a megkettőződést, tehát a lakásszövetkezettársasház megkettőződést hosszú távon végül is nem célszerű fenntartani. Egyébként már most lehetővé tette a jogszabály azt, hogy lakásszövetkezet bármikor társasházzá alakuljon. Ez a közelítés, közelítg etés azonban még nem jutott el a teljes mélységébe. Milyen erényei vannak a javaslatnak, mert tényleg elég sok jobbító szándékú rendelkezés van, amelyet jó szívvel lehet támogatni, többek között a kiválás intézménye törvényi feltételeinek a megteremtése, a kisebbségi érdekek lényeges megsértése esetén az igényérvényesítés megnyitása a lakásszövetkezetek körében, az eljárások gyorsítása. Az nagyon fontos, hogy valóban akár a lakásszövetkezetek, akár a társasházak esetében jogviták során törvényességi felügye letet, ha úgy tetszik, a bíróságok gyakorolnak fő szabály szerint, hiszen egy közgyűlésen hozott határozat csak és kizárólag bírósági úton támadható meg. Erre most törvényi garanciát teremt az előterjesztés, hogy 30 napon belül ki kell tűzni a beérkezett k eresetlevél alapján a tárgyalást, illetve még szünetelésnek sincs helye, bár hozzáteszem, jó szándékú a kezdeményezés, csak adott esetben ha a felek éppen szeretnék, hogy a perben vitájuk elintézése, egyezséggel történő megoldása érdekében szüneteljen a pe r, akkor nem látom célszerűnek, hogy a szünetelést kizárjuk, legfeljebb nyilván egy határozott bíráskodással arra kell a feleket ösztönözni, hogy minél jóhiszeműbben teljesítsék perbeli kötelezettségeiket.
